Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1938

23

Die Wahl Gregors VII. 23.) Olykor-olykor a pápaválasztásoknál fellépő zavarok azoban ezt a választásig előirt időközt meghosszabbították. De néhány pápának megválasztása már elődjének halála napján végbement, így történt ez III. Jenő (1145.), 111. Orbán (1185.) és 111. Ince (1198.) megválasztásánál ; másokat pedig már a legközelebbi napon megválasztottak, mint Vll. Gergelyt (1073.), 11. Incét (ИЗО.), V. Adorjánt (1154.) és IX. Gergelyt (1227.). Cencius még a Xll. század végén így ir: A harmadik napon a pápa halála vagy eltemetése után mindannyian a templomban ismét összejönnek és tanácskoznak a választásról, mi előtt azonban a Szentlélekről szóló misét megtartották. (Mabillon, Musei Italici. Tom. И. [Paris 1724.] 210.) A Xlll. század hosszú vacantia-i adtak okot X. Gergely intézkedésének létrejöttére, amely szerint a kardinálisok a távollevő társaikra tiz napig tartoznak várni, mely idő eltelte után a választáshoz hozzá kellett kezdeniök. Fontos okokból azonban a bíborosok a conclave kezdetét előbbre tehetik vagy későbbre halaszthatják. Innen van, hogy kevés conclave kezdődött meg pontosan a pápa halála után a tizenegyedik napon. A három utolsót 1903. 1914. 1922. pontosan kezdték meg. (Wurm, u. o. 103. s köv.) A legutóbbi conclave-t már XI. Pius Cum proxime kezdetű rendelkezése szerint a pápa halála után tizennyolc napra kezdték.

II. Gyula volt az első pápa, akinél a bebalzsamozást alkalmazták. De már a Xll. századtól szokásban volt az, hogy az elhunyt pápa testét a cistercita szerzetesek, akik akkor a Dataria szolgálatában állottak, bizonyos illatos szerekkel megmosták. II. Paschalis élettörténetében (f 1118.) ugyanis azt olvassuk: Corpus eius balsamo infectum est. Idevágó adatot foglal magában Petrus Aemilius (f 1398.) XV. Ordo Romanus-a. (Mabillon, u. o. 527.) IV. Pál halálánál már állandó szokásként említik a bebalzsamozást: corpus fuit incisum, apertum, exenteratum, cotum, accomodatum de more — a szertartásmester aktái. XIV. Kelement nem lehetett bebalzsamozni, mert holttestének gyors bomlása a koporsóba való zárást sürgette. X. Piusnál a bebalzsamozást saját kívánságára mellőzték. (L. Lector, L’ conclave 155)

V. Sixtus az első, a kivel a praecordía-k feliratának kora kezdődik. A Vatikánban elhunyt pápának belső részeit — iuxta corpus В. Petri — a Szent Péter templom kriptájába helyezték el. IX. Pius urnáján pl. a következő a felirat: Praecordia Sanctae memoriae Pii Papae IX. Obiit die septimo mensis Februari Anni MDCCCLXXVIII. Potificatus Anno XXXII.

*

A pápaválasztással kapcsolatban van a Malachias-féle jövendölés, amelynek különös érdekességet ad eschatologikus jellege.

Malachias Down (Írországban) püspöke volt, 1148-ban halt meg. A neki tulajdonított jövendölés — de futuris Romanis Pontificibus — 112 rövid jelszóból áll, amelyek 1143-tól (II. Coelestinus) kezdve a világ végéig uralkodó pápákat jellemzik. Ezt először Arnolfo Wione bencés 1595-ben, Velencében Lignum vitae c. művével tette közzé. A jövendölések azonban aligha származnak Sz. Malachiástól, ámbár róla Sz. Bemard azt jegyezte meg, hogy a jövendölés kegyelmével megáldott volt. De Sz. Bemard Malachiásnak ezeket, a pápákra vonatkozó jövendöléseit nem említi. Wione közlése révén lett közismertté. A próféciát