Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1937
Sö szavazatot nyert bíborosok nevei mellett a szavazatok számát összeadják, vagy egy külön Ívre felírják. A scrutinium hetedik ténye a szavazócédulák fonálra való felfűzése, amelyet a szavazólapok óvatos megtartása végett alkalmaznak. A fonálra való fűzést a harmadik scrutator végzi, és pedig akkor, amikor a cédulára írt választott nevét felolvassa. A cédulát az Eligo szón át fűzi fel az e célra elkészített fonálra. A scrutinium nyolcadik és utolsó ténye, amely az előbbinek következménye, a szavazólapok félretétele, amikor is az összes, fonálra fűzött szavazócédulákat a fonál két végénél fogva csomagba kötik s egy másik üres kehelybe, vagy pedig az asztalon félreteszik. A post scrutinium három részre oszlik: a) a szavazatok eredményének megállapítása b) azoknak revideálása és c) a szavazólapok elégetése. A szavazás eredményének megállapítását mindig a scrutator-ok végzik, akár megtörtént és befejezett a választás, akár nem. — Az első esetben azért, hogy a pápának kánoni, szabályszerű megválasztása köztudomású legyen, a második esetben pedig annak nyilvánosságra való hozatala céljából, hogy a megejtett scrutinium alapján még nincsen pápa. A postscrutinium második ténye a recognitio — a felülvizsgálás, amely a recognitor-ok kötelessége akár befejezett a választás, akár nem. — A recognitor-ok ugyanis a scrutinium szavazatait, meg a szavazatoknak a scrutator-ok által eszközölt feljegyzéseit is fölülvizsgálják. Ez a felülvizsgálás teszi nyilvánvalóvá azt, hogy a scrutator-ok hivatásuknak őszintén és hűségesen eleget tettek. A postscrutinium harmadik és utolsó ténye az összes szavazólapok elégetése. Ezt a scrutator-ok a szertartásmesterek segédletével mindig nyíltan végzik és pedig a recognitio után tüstént, akár befejezett a választás, akár nem. Ha azonban az első, eredménytelen scrutinium után egy második scrutinium-nak kell következnie, amint azt a jelen constitutio előírja, akkor az első scrutinium szavazólajDjait csakis a második scrutinium szavazólapjaival együtt égetik el. A constitutio-nak 76. pontja nevezetes újítást foglal magában. X. Pius rendelkezése az előbb szokásos accessus helyett a választás lefolyásának gyorsabb előbbrevitele céljából mind reggel, mind délután az eddig elmondottak szerint befejezett scrutinium után — ha abban a választás eredményre nem vezetett — a bíborosoknak tüstént egy új scrutinium tartását teszi kötelességükké. Mindazt, amit eddig a constitutio a scrutinium szertartásairól kifejtett, a bíborosoknak minden, naponként megejtett scrutinium-ban pontosan meg kell tartaniok. A constitutio eme fejezetének utolsó pontja — eo ipso — minden utólagos érvénytelenítő nyilatkozat nélkül — érvénytelennek és semmisnek mondja azt a választást, amely nem scrutinium vagy compromissum, vagy pedig inspiratio útján történik. A constitutio-nak ez a fejezete az accessus eltörlésével a pápa- választásra nézve lényeges újítást hozott, mert a pápaválasztás lefolyását meggyorsította. Az accessus eredete a római senatus történetébe nyúlik vissza. Ugyanis az a szenátor, aki a tárgyaláson levő ügyben egy másikkal
