Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1937

26 S ez a titoktartás nemcsak a conclave tartamára vonatkozik, hanem a megejtett pápaválasztás után is kötelező. A constitutio ötödik fejezete XV. Gergely Caerimoniale-ja sze­rint a választás módjairól és alakjáról szól. A pápaválasztás csakis az alább felsorolt három mód egyikén történhetik meg, mert máskülönben a választás semmis, érvénytelen. A választás megejtésének első módja — per inspirationem — megy végbe (per . quasi inspirationem), amikor ugyanis a bíborosok mindannyian, mintegy a Szentiélektől ihletve, valakit egyhangúan és és élőszóval pápává választanak. A választás második módja a — compromissum útján történő vá­lasztás. Ekkor ugyanis a bíborosok a pápaválasztás jogát néhány bíbo­rosra átruházzák, hogy ezek ejtsék meg a bíboros testület helyett a a katholikus anyaszentegyház i'őpásztorának megválasztását. A pápaválasztás harmadik és rendes módja a választásnak scru­tinium útján való megejtése. A választás megejtésének ezen módjára vonatkozólag X. Pius con- stitutio-ja a legteljesebben megerősíti és megújítja mindazt, amit előd­jei bölcsen határoztak s amit századokon által a legbúzgóbban megtar­tottak, amely határozat szerint csakis az tekinthető római pápának, akinek személyére nézve a conclave-ban jelenlevő bíborosoknak két­harmada írásban leadott titkos szavazattal megegyezett. Hogy pedig a scrutinium útján megejtett választás érvényes le­gyen, a conclave-ban jelenlevő bíborosok kétharmad szavazatának szá­mát úgy kell érteni, hogy abba nem számítható be a megválasztott­nak szavazata, mert akár scrutinium, akár pedig compromissum útján menjen végbe a választás, önmagára senki sem adhatja szavazatát, a megválasztottnak személyét azonban, ha a conclave-ban van, a bíboro­sok számába kell számítani. A scrutinium három részre oszlik. Ezek: az ante scrutinium, a scrutinium és a postscrutinium. Az antescrutinium öt ténykedést foglal magában. — a) Megfelelő számú szavazócédulákról (bolletini) gondoskodnak — praeparatio sche­dularum ; b) a scrutatorokat, a conclave-ban jelenlevő beteg bíboro­sok szavazatának összegyűjtésére kiküldötteket (deputati pro votis in­firmorum, infirmieri) s a recognitor-okat kisorsolják; c) a szavazócé­dulákat kitöltik — scriptio schedularu m; d) a kitöltött szavazócédu­lákat összehajtják — complicatio schedularum.; e) az összehajtott sza­vazólapok lepecsételése — obsignatio schedularum. A szavazólapok előkészítése és szétosztása a szertartásmesterek gondja, akik ezután a kinyomtatott vagy pedig — amennyiben írottak lennének — az ugyanazon kézzel írott szavazólapokat a bíborosok kö­zött kiosztják, mindegyiknek legalább kettőt vagy hármat adván. — A következő pont a szavazólapokra vonatkozólag tartalmaz utasításokat. A szavazólapok külső alakja hosszúkás és inkább hosszú, mint széles négyszögalakkal bír. A szavazólapnak címlapján, annak szélié­ben a legfelső részén ez a két szó: Ego . . . Cardinalis egymástól olyan távolságban áll, hogy a szavazó bíboros tulajdonneve közöttük elfér. Kevéssel alább a pecsétek helyét két kis félkör jelzi. A szavazólap cím­lapjának második részén pedig ezek a szavak olvashatók:

Next

/
Thumbnails
Contents