Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1937
24 A felravatalozásnak ez a megtekintése a pápa halálára következő második nap estéjéig tart. Azután a holttestet átviszik a Sixtina-kápolnába. A holttestet a Sixtina-kápolnába ferencesek viszik át. Itt a tetemet a pápa ünnepi miséjénél használt egyházi ruhákba öltöztetik fel. A consitutio második címe, titulus-a, ez előzetes pontozatok után a pápaválasztással foglalkozik. Az első fejezet arról szól, hogy kik jogosultak a pápaválasztásra. A constitutio-nak ez a pontja a pápaválasztásra nézve változhatat- lan jogalapként mondja ki azt a tételt, amelynél fogva a pápaválasztás joga egyedül és kizárólag a római szentegyház bíborosait illeti meg, teljesen kizárva abból minden más egyházi méltóságot viselő egyént s bármilyen rendű és rangú világi hatalom beavatkozását. X. Fiús ezen rendelkezése a századok óta érvényben levő jogalap érvényességét hangsúlyozza. Ha a pápa halála valamely, akár Rómában, akár pedig más helyen összeült egyetemes zsinat tartama alatt következnék be — az új pápa megválasztását akkor is egyedül és kizárólag a bíborosi testület eszközölheti s a választásban való részesedésből az egyetemes zsinat kiküldöttei teljesen kizártak. Sőt a constitutio, hogy a pápaválasztó bíborosok szabad elhatározását és cselekvési szabadságát megvédelmezze, elrendeli az egyetemes zsinat felfüggesztését abban a pillanatban, amelyben a pápa halálának híre biztos tudomására jutott. A bíborosok közül senkit sem szabad kizárni az aktív és passzív választásban való részvételből valamely fegyelmi büntetés (excommunicatio, interdictum, suspensio) miatt. Amint valakit a pápa a Consistoriuinban bíborossá kreált, az a pápaválasztásokon tüstént szavazójoggal bír, még akkor is, ha a tábornoki kalapot nem kapta volna meg, vagy pedig, ha a clausio és aperitio oris- szertartásában sem részesült volna. Ezek a szertartások ugyanis a bíborosoknak pápaválasztói jogát nem érintik. Nem bírnak azonban választójoggal azok a bíborosok, akiket kardinális méltóságukról szabályszerűen letettek, vagy azok, akik a bíborosi méltóságról a pápa beleegyezésével lemondottak. A választáshoz semmi esetre sem bocsátható az a bíboros, aki legalább a diaconatus rendjét fel nem vette. Kivéve, ha az illető bíborosnak a pápa erre nézve breve-vei privilégiumot adott volna. A pápa halálakor jelenlevő bíborosok a távollevőkre tíz napig tartoznak várakozni. Ha a távollevő bíborosok akkor érkeznének meg, amikor még nincs befejezve a választás, akkor be kell őket a conclave-ba bocsátani; ezeknek azonban a conclave-ban levő helyzethez mindenben alkamaz- kodniok kell. A constitutio a bíborosoknak a szent engedelmesség nevében hagyja meg, hogy a pápaválasztásra meghívó levélnek tüstént engedelmeskedjenek. Ha valamely bíboros a conclave-ba nem akarna bevonulni, vagy, ha oda bement, az orvosok esküje és a bíborosok nagyobb részének ítélete alapján helybenhagyott betegség esetét kivéve, eltávozott, a bíborosok a választást az eltávozottra való tekintet nélkül szabadon megejthetik. Az ok nélkül eltávozott bíboros a választásra többé be nem bocsátható.
