Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1937
tok miatt a választások soká tartottak. A rendelet másik hiánya, hogy nem szabta meg a választás megkezdésének feltétlen időpontját. Így jönnek létre az egyháztörténelem eme korszakában a hosszabb s rövi- debb ideig tartó széküresedések (vacantia). X. Gergely — Ubi periculum — rendeletének érdeme, hogy megszabja az időt, amelyen belül a kardinálisoknak a választást feltétlenül meg kell kezdeniök. Eme decretalis szerint, ha a pápa abban a városban hal meg, ahol a kúria van, a jelenlevő kardinálisok tíz napig kötelesek a távollevő kardinálisok megérkezésére várakozni. Ezen határidő eltelte után be kell vonulniok abba a palotába, ahol a pápa lakott. Ide mindegyik kardinálist egy szolgája (konklavista) követte, és csak kivételes esetekben (betegség) vihetett magával két szolgát valamely kardinális. A palotában mindannyian egy szobában (conclave) laktak s ezt sem közbeeső fal, sem szőnyeg nem osztotta cellákra, fülkékre. Mindenünnen elzárták ezt a helyiséget, hogy abból se ki, se be ne lehessen jutni. Senkinek sem volt szabad a kardinálisokkal beszélni, sem pedig azoknál látogatást tenni, hacsak abba a választás előmozdítása végett az összes kardinálisok bele nem egyeztek. Levél vagy hírnök útján sem szabad a külvilággal érintkezniük. A rendelkezés ellen vétőket a kiközösítés büntetése sújtotta. A conclave termén egy alkalmas ablak maradt nyitva. Ezen keresztül kapták a kardinálisok ételeiket. Ez azonban nem lehetett any- nyira nagy, hogy azon valaki beférhessen. A választást tüstént meg kellett kezdeniök, amint a conclavéba vonultak. Ha a kardinálisok a pápát a választás kezdetétől számított harmadik napon még meg nem választották, akkor a következő öt napon déli és esti étkezésnél egy tál étellel kellett megelégedniük; ha pedig a választás megkezdésétől nyolc nap eredménytelenül múlt el, a kardinálisok eledelül csak kenyeret, bort és vizet kaptak. A rendelet intézkedett még a széküresedés alatt a kardinálisok jövedelméről, amelyet a választás idejére teljesen letiltott s a választás helyének városi hatóságát hatalmazta fel a decretalis megtartásának ellenőrzésére. Ez a rendelkezés lényegében ma is érvényben van. A kardinálisoknál a decretalis ellenmondásra talált annak szigorúsága miatt. De a rendelet a lyoni zsinaton kihirdetett törvény lett. A conclave rendeletet XXI. János a keresztény világ nagy megdöbbenésére felfüggesztette s ennek a felfüggesztésnek hamarosan meglátszott szomorú következménye. A pápaválasztások ismét hónapokon át tartottak. III. Miklós — Fundamenta militantis — decretalisa a pápaválasztáson a kardinálisok szabadságát hangsúlyozta s azon minden világi befolyás érvényesülését megtiltotta. E szabadság biztosítása végett a pápa elrendelte, hogy a jövőben egy fejedelem sem lehet római patricius, amely álláshoz a korábbi pápai rendelkezések a pápaválasztást illetőleg némi kiváltságokat fűztek. S miután erre Anjou Károly e méltóságról lemondott, a rómaiak, mint nemes embert (Orsini) római patríciusnak magát a pápát választották meg. IV. Miklós ismét felfüggesztette X. Gergely fontos rendeletét, a- melyet V Coelestin állított érvényébe vissza a hívek örömére. V Kelemen — Ne Romani bullájával X. Gergely intézkedéseit kiegészítette (Clemen-
