Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1935
24 Az egységes középiskola, az autonom kát. középiskolák és az iskolai hatóságok. A magyar középiskola az utóbbi években jelentékeny változáson ment át. 1. Az 1934. évi XI. törvénycikk egységes magyar középiskolát teremtett, amennyiben a középiskolák különböző típusai (gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, leánygimnázium, leányliceum) helyébe a „gimnázium“-ot, illetve „leánygimnázium“-ot léptette megreformált alakjában. Ez az új egységes középiskola, a gimnázium, az 1935—36. iskolai évben az I. osztályban életbe is lépett. 2. Az 1935. évi VI. törvénycikk az említett tanügyi reformmal kapcsolatban új közoktatásügyi igazgatást is állapított meg. És pedig: a) az ország tarületét nyolc tankerületre osztotta s ezek élére tankerületi királyi főigazgatókat állított. E főigazgatók hatásköre a tankerületben levő középiskolákra és más egyéb iskolákra és intézményre terjed ki s ezenkívül a VKM. az egyházi hatóságok alá tartozó középiskolák feletti állami főfelügyeleti jogát is általuk gyakorolja. b) Minthogy az 1935. VI. te. 8-ik §-a kijelenti, hogy az egyházi hatóság alá tartozó középiskolákat az illetékes egyházi hatóságok saját szabályaik szerint igazgatják: a katolikus egyházi hatóságok alá tartozó középiskolák autonom katolikus középiskolákká lettek. Ezen iskoláknak legfőbb közigazgatási hatósága: a Katolikus Középiskolai Főhatóság, K. K. F., melynek mindenkori elnöke a hercegprímás, tagjai a püspöki karból kiküldött két püspök és a középiskolát fenntartó férfiszerzetesrendek főnökei. A Kát. Középiskolai Főhatóság az autonom kát. középiskolákat az állam főfelügyelete mellett az említett törvénycikkekben megszabott keretek között saját szabályai szerint igazgatja és felügyel a nevelés és tanítás munkájára. Ez irányú felügyeleti jogát a katolikus középiskolai főigazgatók utján gyakorolja.
