Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1931

7

azzal együtt munkálva valósíthatjuk meg. Iskolánk jellege és hagyományai a természetes nevelés vázát a kegyelmi élet meleg valóságával teszik elevenné; azt adják, ami minden emberi törekvésben a legel maradhatatlanabb és nélkülözhetetlen: megnyitják a kegyelmi élet forrásait. Evégből nem csak a heti két hittanórában adunk elmei megalapozást szent vallásunk hihetőségéhez és szellemi tartalmának kifejtéséhez, de az oltárhoz vezetjük a fiukat és közvetlen kapcsolatba állítjuk őket Istennel és Egyházával.

A kegyeletes lelkidet, a nagy szellemi értékek és igazságok tisztelete és szolgálata, a függés és felelősség érzése részletgondolatai vallás-erkölcsi nevelésünknek.

Igyekeztünk minden eszközt felhasználni, hogy feladatunknak megfeleljünk.

Diákjainknak önkéntes buzgósága és jó lélekkel végzett áhi- tatgyakorlatai tanúsítják, hogy kialakulóban és fejlődőben van gimnáziumunk diák-eszménye. Tanítás előtt felkeresik a templomot és rövid szentséglátogatással készülnek a napi munkára, őszszel és tavasszal diákmiséken vesznek részt, évente többször járulnak a szentségekhez. Együttes iskolai szentgyónás és szentáldozás öt ízben volt. Pünkösdkor pedig Zadravecz István püspök úr 180 növendékünknek adta helybeli plébániatemplomunkban a Szentlélek kegyelmét a bérmálás szentségében.

Vasárnaponként ifjúsági szentbeszédekben kaptak buzdítást; a felsősök (IV—VIII. o.) szónoka Weiner Ferenc hittanár, az alsósoké (I—III. o.) Kovács László tanár volt. Résztvettünk az Anya- szentegyház szentelményeiben: szent Balázs napján, hamvazószerdán, a nagyhéten és az úrnapi körmeneten.

A szentmise liturgiájának mélyebb megértéséhez is utat talált törekvésünk és diákjaink nagy számban járatták a vasárnapi misefüzeteket. A Boldogságos Szűz iránti kegyeletünk és szeretetünk iskolánk nemes hagyománya. Mindennap hódoltunk Neki az Urangyala osztályonkinti elimádkozásával, október és május hónapban a délutáni ájtatosságok látogatásával. Többen lettek tagjai a szent Skapuláré társulatnak.

Lelkigyakorlatokat márc. 10—12 napjain tartottunk s elhatározást tettünk életünk megjobbítására. A fiuk tartalmas jegyzetekben számoltak be eredményes lelkigyakorlat-végzésükről.

Ápr. 26-án gyászmisét mondottunk elhunyt ötödikes diáktársunk, Sinka Jenő lelkiüdvéért.

Hittanóráinkon kapcsolatot létesítettünk iskola és élet, elmélet és gyakorlat között azzal, hogy az egyetemes Egyház és a magyar katolikuság eseményeit figyelemmel kisértük, az aktualitáso-