Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1930

Genius adest.

Majtényí Géza

1877—1930.

Egy éve annak, hogy meghalt. Az iránta érzett szeretetnek és kegyeletnek jele legyen e néhány sor, amelyek tanári működését jellemzik.

Két ízben volt intézetünk tanára: 1904—1912-ig és 1923—1930-ig. Pedagógiai működésében átgondolt, céltudatos módszert követett. A tananyagot, a leckét a diákok értelmi fejlettségének megfelelően közvetlen, alapos, érdekes előadásban ismertette, az elsajátítást gyakorlati példákkal, szemelvényekkel könnyítette meg. Mellőzte a sallangos szónoklatokat, előadásai igazi magyarázatok voltak, amelyek a tárgynak világos megértését szolgálták. A íeleltetésben türelmet, nyugodtságot, jóindulatú bátorítást tanúsított, csak az állandó hanyagság és közönyösség esetén alkalmazott indokolt szigorúságot. Az iskolai és házi gyakorlatokat ügyesen választotta meg, ezeket példás lelkiismeretességgel javította ki, különösen üldözte a magyartalan, idegen- szerű kifejezéseket, „a nyelvújításnak szeplőit.“ Az önképzőkört szabad szellemben vezette. A kör tagjainak a tisztviselők választásában és a gyűlések műsorának megállapításában egyaránt önállóságot biztosított. Örömmel látta, ha az ifjak közül többen a modern Írókkal, Kiss József, Móricz Zsigmond, Bródy Sándor, Karinthy, Ady műveivel foglalkoztak. Ady költői nagyságát fölismerte már akkor, midőn Angyal Dávid az Akadémia, Jakab Ödön a Kisfaludy-Társaság, Szabolcska Mihály