Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1930

7 igen előkelő közönség, az intézet volt tanítványai nagy számban vettek részt. Koszorút helyezett az emléktáb­lára a helybeli zászlóalj parancsnokság, Zemplén vár­megye és Sátoraljaújhely megyei város közönsége. Az emléktábla immár elkészült és nemzedékeknek fogja hirdetni hőseink dicsőségét. Iskolánk egy műal­kotással lett gazdagabb, mi pedig egy régi adósságun­kat róttuk le. Isten áldása legyen az emlékművön, hogy hőseink példáján minél többen buzduljanak a tettek­ben nyilvánuló Isten-, ember- és hazaszeretetre! Az emlékmű leleplezésén a következő beszédek hangzottak el: Neuhauser Frigyes dr. igazgató beszéde: Tavasz idején, midőn minden újjáéled, halottakról emlékezni, midőn a természet az új élet csiráit bontja ki, azokról emlékezni, akik örökre elköltöztek, tavasz idején, amikor valamiképen szebbnek varázsoljuk magunk elé a jövőt, azokról beszélni, akik már a múlté: ez a két gondolat látszólag nem fér meg egymás mellett. De csak látszólag! Mert az a 45 név, melyet erre az emlék­táblára véstünk, jelenti a szebb jövő zálogát. Ők meghaltak, de haláluk ható, eleven energiává lett, mely nemzedékeken át fogja hatását kifejteni. Miként a mag, amely a földbe kerül, felbomlik, meghal, de csak azért, hogy új élet fakadjon belőle. így ezek a hősök is, akiknek neveit erre az emléktáblára rávéstük, meghaltak, hogy számunkra, akiket a háborúelótti boldog kor talán kissé nyárspolgárokká tett, a nagy világégés után pedig a mérhetetlen nemzeti katasztrófánk már-már elcsüggesztett, a hűségnek, az ön­zetlenségnek, a férfias elszántságnak, legíőképen pedig a halálig menő önfeláldozásnak folyton lobogó fáklyái legyenek. Szinte látom őket magam előtt, midőn mint kis diákok először lépik át elfogódott szívvel ennek az iskolának küszöbét. Arcukon ott az aggodalom a titokzatos jövő miatt és a bájos gyermeki büszkeség, hogy ők most már gimnazisták. És az iskola megértő szeretettel fogadja őket. Melengető szeretettel, de egyúttal komoly következetességgel neveli őket az élet nagy feladataira. A piarista hagyományoknak megfelelően tanitja őket egyszerű, komoly, tettek­ben nyilvánuló vallásosságra, megtanítja őket egyszerű, komoly, tettekben nyilvánuló hazaszeretetre, megtanítja őket a tudományokra, a jellemességre és a lankadatlan kötelességteljesitésre. S mig

Next

/
Thumbnails
Contents