Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1929
13 Amikor tehát mint eszményt állítjuk az ifjúság elé, nemcsak a szentet magasztaljuk benne és nemcsak a szentnek erényeit emeljük ki életéből, hanem mindazokat a szép emberi vonásokat is, melyek 900 esztendő távolán át is gyöngithetetlen fénnyel sugároznak felénk. Benne foglaltatik e szép erények koszorújában a kötelességek komolybavétele, a szellemi munka megbecsülése, a hivatásra való rendszeres és lelkiismeretes előkészülés, az irgalmas felebaráti szeretet, szóval minden, de minden, ami egy hivatása magaslatán álló keresztény ifjúnak dísze és értéke lehet. Az említetteken kívül még egy szempontot kell kiemelnünk, mint amelyik különös aktualitást kölcsönöz a Szent Imre jubileumnak. Az újabb időben ugyanis nálunk is, de egyebütt is nagyon sokat beszélnek a családi élet válságáról. Társadalombölcselők, politikusok és publiciszták mélyreható fejtegetésekben mutatnak rá, hogy a családi élet keretei szétesőben vannak, hogy a családi élet bensősége és melegsége, mely annyi évezreden át összehozta és összetartotta az emberek millióit, kihamvadóban van, sőt hogy a családi életet egyenesen a teljes megsemmisülés veszedelme fenyegeti. A tünetek felsorolása után igyekeznek világosságot deríteni azokra a gazdasági, társadalmi és kulturális tényezőkre is, melyekben a bajok legmélyebb gyökerét sejtik. Megállapításaikban kétségkívül sok az igazság, de csak féligazság. Mert éppen Szent Imrének és szüleinek viszonya meggyőzően mutatja, hogy a családi élet bomlásának okait sokkal inkább az erkölcsi alapok megrendülésében s a vallásos melegség és bensőség megtompulásában, megfakulásában, semmint az említett külsőséges tényezőkben kell keresni. Hiszen Szent Istvánnak, Bold. Gizellának és Szent Imrének tiszteletreméltó háromsága gyökerében szentelte meg a magyar családi életet és örök időkre példát adott reája, hogy a családok összetartó ereje nem szociológiai, nem gazdasági és nem
