Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1911

8

„Hová, hová édes férjem stb.“

Ezután a Duna mindinkább összeszorul aipig a moldvai szigetnél átla gosan 2000 méter volt, most már itt a klissura bejáratánál csak 400 méter. Egymásután tűnnek fel az Aldunának nevezetességei a különböző zuhatagok a veszedelmes sziklaszirtek, felettük félelmetes örvénylessel zuhogott folyamunk. A Dunának e részen elég keskeny, de mély (30 m.) medrét meredek sziklafalak kisérték jobbról is, balról is. A Jucz-zátonyokat elhagyva eljutottunk az Alduna legregényesebb részéhez, az alsó klissurához. Balról a nagyszerű Széchényi müútban gyönyörködtünk jobbról pedig a nagyszerű sziklafalak ébresztették fel ben nünk a fenséges érzelmét. Majd csakhamar a Kazán szorosba ért hajónk- Mindnyájan a hájó elejére vonultunk. A Duna medre itt csak 150—170 méter, a mélysége azonban 50—60 métert is eléri Ifjaink számára örökké felejthetetlen lesz az a kép, amelyet itt láttak! Jobbról elhagyva a Traján táblát (Tabula Traiana), amely a nagy császár dicsőségét hirdeti, aki a hegyeket levagdosva gerendákra építette csodás útját, a folyamot kisérő sziklafalak mindinkább eltávolodnak, a meder lassanként kiszélesedik, nemsokára feltűnik Orsóvá, amelyet 5 órai felejthetetlen ut után értünk el. Itt egy kevésbbé Ízletes ozsonna elfogyasztása után ladikokba szálltunk és rövid idő alatt Ada kalehen (ami magyarul Szigetvárt jelent) voltunk. Érdekelte ifjainkat e sziget, mert tudták róla, hogy Nándorfehérvár eleieste után a törökök foglalták el és ma is törökök lakják, de a berlini kongresszus osztrák-magyar fenhatóság alá helyezte közöshadseregbeli katonák teljesitik az őrszolgálatot, három hónaponként váltják fel őket. Elég rosszul érzik magukat a magyar bakák a törökök közt. Megnéztük a török mecsetet. Nagy figyelemmel hallgatták növendékeink vezetőnk magyarázatát. Az értékes keleti szőnyegre lépni tilos, erre csak az igazhitű léphet, az is csak papucsban, és ha a szabadban levő nagy kőedényben megtisztálkodott. Innen a keleti parthoz mentünk, ahonnan a vaskapu kőgátjait láthattuk. Visszajövet abban a véletlen szerencsében, hogy 3 lefátyolozott török hölgyet is láthattunk. Adakalehnek egyik érdekessége a dohány is, amit az ott lakó törökök vámmentesen kapnak- Ifjaink már eleve azon törték a fejüket hogy hogyan tudnának minél többet magukkal hozni, anélkül azonban, hogy a „finánc“-cal meggyűlne a bajuk.

Egy jó órai időzés után újból a ladikokha ültünk és kikötöttünk a magyar parton, onnan gyalog mentünk a Korona kápolnáig, ahol meg tekintettük azt a helyet, ahova 1849. aug. 18-án éjjel Szemere Bertalan a magyar szent koronát elásta. Vig hangulatban tértünk szállásunkra, itt vacsora után még egy kissé elszórakoztunk a Duna parton, de csakhamar nyugalomra tértünk. Másnap korán reggel Herkules fürdőre men-