Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1909
11 hogy a jezsuiták száműzessenek.1 Csicseri Orosz Pál biztos ápr. 9-dikén érkezett íáeg a határozat végrehajtása végett. A következő nap a szt. mise után a pataki irinitárius házfőnök, a város három képviselője és a rendház két tagja előtt jelentette ki a biztos küldetésének célját A biztos szavaira a ház főnöke válaszolva tiltakozik a törvénytelen eljárás ellen.2 A tiltakozásra a biztos kijelenti, hogy bár sajnálattal de a határozatot néki a szoros meghagyás alapján végre kell hajtania. Erre a ház főnöke a meg nem változtathatóban megnyugszik és megkezdődik a templom és a rendház javainak összeírása, s folytatódik ez a következő napon. Április 12-dikén kelnek útra. Ujhelyben a pálosoknál rövid időt töltve Kassa felé haladnak. Kassán kapják meg Bertóti Ferenc tábornoktól az útlevelet Lengyelországba, aki egyszersmind gondoskodik arról is, hogy egészen a határig fegyveres hajdúk kisérjék őket. De Lengyelországban nem maradtak, hanem Olmützön, Brünön és Bécsen keresztül május 21-dikén Győrbe érkeztek. Bár adat nem igazolja, de azért kétségtelennek kell tartanunk azt, hogy amint egyéb javaik, úgy könyvtáruk is elűzeté- sük után szoros felügyelet alá került, úgy, hogy amikor négy év múlva, Rákóczi Ferenc szabadságharcának leveretése után visszatértek, mint egyebeket, úgy ezt is hiány nélkül vették át. És ezzel a pataki jezsuiták történetét addig az időpontig, ameddig bennünket jelenleg érdekel, s ameddig oly eseményes múlttal dicsekedhetik, meg is ismertettem. Megemlítem még azt,, hogy 1713-ban a nagyszombati kollégiumnál 1000 rajnai forint helyeztetett el három percentes kamat mellett, amely kamat a pataki könyvtár gyarapítására volt fordítandó.3 1 A jezsuitáknak II. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt történt száműzetésének egész történetét kimerítően ismerteti Szabó Adorján: „A kassai jezsuiták viszontagságai a Rákóczi-korban“ c. munkájában. (A kassai premontrei főgimnázium értesítőjében az 1S08 9-dik tanévről.) 2 A terjedelmes tiltakozást a „Historia“ utolsó oldalain olvashatjuk. A latin nyelven szerkesztett tiltakozás érdekesebb részeit lefordítva közöljük. „Megakadályozni akarom a biztos urat, nehogy a megbízatást mint a római kathoükus egyház igaz fia és szt. Péternek, s az ő főpapi utódainak engedelmes alattvalója végrehajtsa. Tudva azt, hogy ezáltal a mindenható Isten büntetését és az egyházból való kiközösítését vonja magára.“ „A jezsuita rendnek ezt a rendházát a fenséges Rákóczi-ház alapította, kiváltságolta "és látta el adományokkal, és pedig a Szentlélek sugalmazására, saját elhatározásukból és lelkűk buzgóságából történt ez, amint erről az alapító okíevelek tanúskodnak.“ „Mi ártatlanok vagyunk, akik sem a haza, sem a király, sem a fenséges fejedelem, sem az ország lakói, sem e város ellen nem követtünk el olyan vétket, amelyért megérdemelnénk javaink elkobzását és a személyes száműzetést. De habár a jezsuitarendnek összes más tagjai kiüzetnének is, mi még akkor sem űzettethetnénk ki, mi akik a fenséges fejedelemhez az alapítás különös kötelékével vagyunk csatolva.“ a Annales. 142.
