Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1906
8 Az edények anyaga finom homokkal kevert agyag, de a keverés nem mesterséges, hanem természetes. Az innen előkerült edények nagy részének készítéséhez szükséges anyagul az őskori emberek a telep homokos agyagát használták fel, amely egyrészről igen alkalmas anyag volt, mert a belőle készített edény soványitó anyaggal1 lévén keverve, égetés közben nem szenvedett alakváltozásokat s emellett az edény elég könnyű volt; de másrészről mint homokkal nagyon is kevert anyag igen törékeny volt. Az edények valószínűleg korongon készültek, anyaguk barnás színű, égetésük igen egyenletes. A nagyobbik edény feneke legszélesebb kiöblösödéséhez képest elég kicsi, mert mig az előbbi 6-5 cm., addig az utóbbi 15 cm. átmérőjű, s magassága 16 5 cm. A fenék 1 cm. magasságú és belül üres. A fenék felső részétől az edény hirtelen öblösödik, majd lassan szűkülni kezd s elég hosszú, hengerszerű nyakba megy át, s felső részén pedig majdnem 1 cm.- nyire kikanyarodik. Az edény füle sajnos hiányzik, de azért a a méltóságos Dókus Gyula alispán úr múzeumában levő bodrog- szerdahelyi hasonló leletek alapján a következő leírását adhatjuk. A fül az edény legkiöblösödőbb részétől indul ki mintegy 2 cm. széles és 05 cm. vastag szallag s csekély ívhajlással éri el az edény felső peremét. Az edényt, díszítését illetőleg két részre oszthatjuk : és pedig külön tekinthetjük az edény nyakának és felső peremének s külön az alsó résznek díszítését. Az alsó részre egymástól egyenlő távolságra hat — illetőleg öt, mert a hatodikat a fül pótolja — félkör átmetszetű agyagszallag van ráhelyezve és pedig az edény elkészítése után, mit igazol az a tény, hogy le lehet tördelni. Az agyagszalla- gokat mindkét oldalukon két egyenes bekarcolás szegélyezi. Szembetűnő az egész edényen az, hogy mindenütt kétvonalas bekarcolás van, amelyet, minthogy mindig egyenlő távolságban haladnak egymás mellett, kétágú fésű-féle eszközzel készítették. Az agyagszallagok, illet, az azokat szegélyező bekarcolások között levő mezőnek felső részén egy kör, vagy inkább egy körsáv alakú benyomás van, mert a kör középpontjának megfelelő rész nincs benyomva. A benyomás külső peremét hegyes tűféle eszközzel létesített bebökődések szegélyezik. A mezőn két-két ferde-egyenes bekarcolás van, amelyeknek egymást a benyomás központjában kellene keresztezni. A mező felső részén 1 Warlha Vincze : Az agyagipar. 7.
