Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1906
б hette azt, hogy a belső oldalon vastagabb réteg van megvörö- södve. Az alakot illetőleg a két urna között van valami eltérés, mert amig a nagyobb fenekének pereme 28 cm. s legöblösebb részének kerülete 68 cm., addig a másiknál ugyanezen részekre 36 és 60 cm.-t állapíthatunk meg. A nagyobbik edény hirtelenül és szabálytalanul öblösödik, a kisebbik lassan és szabályosan. A nagyobb urna felső részéből vagy Vs-a hiányzik, mig a kisebbnek csupán felső pereme van letöredezve. Az edényeken sem fül, sem bemélyesztett díszítés nem volt. A kisebbiknek felső pereme kissé kikanyarodik s ettől vagy 5 cm.-re lefelé a peremmel párhuzamosan egy kisujjnvi vastagságú agyagszallag van ráhelyezve, amely újj benyomásokkal van díszítve. Négy helyen a szallag megvastagodik, amelyeket fogóul is használhattak. A nagyobbik edényen semmiféle díszítés sincs. A két edényt urnának kell tekintenünk, mert Berecz Károly úr szerint hamuféle volt bennök. A Zombod- nak különösen északi részén találtunk cseréptöredékeket, de díszítést egyiken sem vettünk észre. Igen megragadta figyelmünket a homoknak hullámos felülete és a dűnékre emlékeztető kisebb kiemelkedések. Zompodot odahagyva a Komposdomb felé indultunk, amely az Óbodrog közvetlen közelében emelkedik ki. A domb keleti meredek oldalához érkezve, azonnal szemünkbe ötlött, hogy a felület egyes helyeken sajátságos fekete, más helyeken pedig hamvas színű. Kutatni kezdtünk, s rövid idő alatt sok cseréptöredéket szedtünk össze, s egyszersmint megállapítottuk azt, hogy az őskori emlékeket tartalmazó anyag nem eredeti, hanem másodlagos helyzetében van, 30—40 cm. vastagságban. A domb oldala azonban meredekségénél, de még inkább azon körülménynél fogva, hogy a Bodrog nagy víz esetén a dombot alámossa, leszakadozik s egyszersmind a kultúr-réteg is leszakadva, a domb oldalán lefelé gurul. Cseréptöredékeken kívül nehány obszidián szilánkot és egy ellipszis alakú őrlőkövet is találtunk. Nagyon is szembeötlött a nagy mennyiségű édes vizi kagylóhéj,1 amelyek az eredeti helyzetű kullúrréteg- ben egyes helyeken vékony réteget alkotnak. A cseréptöredékek anyaga homokkal kevert iszapolatlan agyag. Némelyiknek különösen külső része, finoman kicsiszolt agyag-réteggel van 1 Az őskorszak emberei az édesvízi kagyló belsejét általában ették, mit igazol az a tény, hogy a folyók melletti őstelepekben mindenütt felleljük a kagylóhéjakat és pedig egyes helyeken igen nagy mennyiségben.
