Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1906
19 kőzeteket (tűzkő, obszidián, kalcedon stb.) csekély kivétellel csupán arra használta, hogy azokból szilánkokat pattintott le. A durván kialakított kőeszközök alkalmasabbá tételében a következő stádium az, hogy felületüket simára csiszolták. Ezek után készités alapján a kőeszközöknek kétféle faját különböztetjük meg: az egyik az, amelyet törés és csiszolás, a másik az, amelyet pattintás útján állítottak elő. Az itt leltek mind az utóbbi csoportba foglalhatók, amelyeknek készítése következőleg történt. Az obszidiánt, amely legtöbbnyire tojás alakú, először is megvizsgálták, hogy nincs e benne sok ér- és görcs-féle, amelyek a pattintásnál akadályul szolgáltak. Ezek hiányában kis időre valószínűleg a tűzbe dobták, amit abból következtethetünk, hogy az eredeti lelőhelyen találtak felülete sima, a kultúrrétegben találtéka pedig ráspolyos. Egy tojás alakú obszidiánt véve fel, annak megmunkálása a következőleg történt. Először is tompább végét a nagy tengely irányára merőlegesen lepattintották, majd pedig e friss törésű lapból kiindulva szilánkokat pittintottak le, amelyeket azonban eszközül nem használtak. Csakis miután az obszidián felületének jó része friss törésű lapokat mutatott, tehát magkővé lett, kezdték az igazi szilánkoknak illet, pengéknek lepattintását. Ily pengét, — amint azt már említettem is — többet találtunk, amelyekre vonatkozólag Schuchardtnak1 az a véleménye, hogy nyélbe erősítve használták. Ezektől az igen éles élű pengéktől különböznek azok, amelyeknek éle tompa. Egy ily szilánkot jól megvizsgálva, arra az eredményre jutunk, hogy eredetileg ezeknek is éles élük volt. De az él kitompulását nem tulajdoníthatjuk a használatnak, mert használat közben — amint azt kísérleteink is igazolták — az éles penge éle kitöredezik, míg az említett pengéken az éltől kiindulva, igen kis lepattintásokat vehetünk észre. Hogy mire használhatták, azt biztosan nem tudhatjuk. Fűrész-félének is tekinthetjük, de valószínűbb az, hogy keményebb anyagok vágására használták, amelyekben a finom élű penge csakhamar kicsorbult volna. Az ilyes tűzkőből készült eszközöket Schliemann fűrésznek tartja s azok készítésére vonatkozólag közli Dr. Joseph Thacher Clarce-nak hozzá intézett leveléből a következő érdekes adalékot: „A tűzkő fűrészek készítése az Egyesültállamok D. Ny. részében lakó 1 Dr. Schuchardt Károly: Schliemann ásatásai-
