Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1906
11 tűi. A magyarországi fibulák fő jellemvonása az, hogy mind a négy alkotórészt ugyanegy sodronyból készítették.1 Elmellőzzük hazánk területének a bronzkorszakból származó fibulák különböző típusainak megismertetését, minthogy azokkal a mienket kapcsolatba nem hozhatjuk. Fibulánk jellemző sajátsága az, hogy a hát és a négyszögletes nyúlvány, valamint a tüske és a rugós hajlás eredetileg önálló részeket alkottak. A hátból kiinduló nyúlvány alsó része a tüske bekapcsolására kissé fel van kanyarítva. A hát négy- szögletes lapja fölé két egymásra helyezett csonka piramis, s középső részére egy keskeny sáv van helyezve ; a hát másik vége pedig hirtelen megkeskenyedve felfelé visszakanyarodik. E visszakanyarodás révén keletkezett résbe egy kicsi bronzlemez van beerősítve s erre van rácsavarva hengerszerűleg a rugó, a melyből a tüske kinyúlik. Fibulánk nyúlványához hasonlót mutat az egyik tamási1 hallstadti fibula, de még inkább a tótkéri1 2 3 la Théne korú csonka fibula. A tolnamegyei la Théne korú fibulák a hát alakját és díszítését, s különösen a rugónak különállását, készítését és alakját illet, szintén nagy hasonlatosságot mutatnak a mi fibulánkhoz.4 E hasonlóságra támaszkodva kétkedés nélkül állíthatjuk azt, hogy, amint az előbbiek, úgy az utóbbi is, a hazánk területén a K. e. évezred második felében élt kelta néptől származnak, amely már teljesen vaskorszakú nép s a bronzot csupán ékszerek készítésére használta. A másik szintén fontos fémtárgy — leletünk, amely a telep kelta eredetét támogatja, a kicsi vaskés. Hossza 115 cm., amelyből csak 3 cm. esik a pengére, a többi a nyélre. A penge szélessége 1 cm., fokának vastagsága 1 mm., éle egyenes, mig foka a végén negyedkörívet alkot. A nyél egy kicsi vaslemezben végződik, amelyhez 0 5 mm. réssel 3 igen vékony bronzlemez sorakozik. A nyelet a pengétől mindkét oldalon egy félkör alakú bronzlemez választja el, amely azonban nem az egyenes, hanem körív oldalával van a vaslemezhez erősítve. A nyélen egymástól egyenlő távolságra négy lyuk van, a melyek közül kettőben még meg van a hengerszerű bronz szegecske némi famaradványnyal, amelyekkel a két falemez volt egymás1 Hampel József: U. о. III 132. 2 Wosinsky Mór: Tolna vármegye az őskortól a honfoglaláskorig. 1. CXIX. täblä 5 ábra 3 Wosinsky Mór: U. o. 11. CXXX. tábla. 7. 4 Wosinsky Mór.- U. u. CXXX., 1. 2. 3. 4. 5. 7. CXLIIi. 6. 7. 8 9.
