Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
20 hozzájuk tartozó kisebb kiemelkedésekkel kapcsolatban. A Feketehegyről igen leköti érdeklődésünket a Ronyvapatak átlag 4 Km. széles termékeny s jól müveit völgysíkja, amelynek egyhangúságát az itt-ott épült s legtöbbnyire hatalmas fákkal körülvett tanyák bontják meg. A völgy a sátoraljaújhelyi hegycsoport és a vele szemben kiemelkedő Hegyköz-hegygyel végződve egyesül a Nagyalföld végtelen rónájával, amelyből minél távolabb tekintünk, annál szélesebb részt látunk, de a szemlélt résznek körvonalai annál homályosabban tűnnek fel. Igen érdekes a kilátás Nagy- és Kistoronya községekre, amelyek a hegység nyúlványain helyezkednek el erdőborította háttérre támaszkodva. A Feketekegyről lejöve a hegy lábánál, a sík területen mély vizvájások kötik le figyelmünket, amelyeket a hegységtől különösen tavaszkor és hirtelen jövő nagy esők után alárohanó vizek vájtak ki. Rendesen csak csekély víz folyik bennük, de azért ritkán száradnak ki teljesen. A meredek oldalait alkotó anyagot megvizsgálvá úgy találjuk, hogy az egy porózus, likacsos föld és pedig sárga föld, amelyet azonban igazi lösznek nem tekinthetünk, mert sósavval leöntve nem pezseg. Igen érdekes és nagyon is szemünkbeötlik az a jelenség, hogy e meredek oldalak szélesedése alulról kezdődik meg. Az alsó homokos vagy kavicsos részt ugyanis a víz kimossa és a felette levő rész saját súlyánál fogva zuhan alá. Ezt látjuk azon hatalmas vízmosásban is, amely a Feketehegy déli lábánál van, s amelyet azért is ki kell emelnünk, hogy jobb oldala felett a szántóföldben igen sok érdekes pattintott obszidián darabot találtunk. Minthogy pedig azokon a helyeken, ahol az első réteg homokos vagy kavicsos a víz munkája sokkal inkább érvényesül, mint azokon, ahol tisztán agyagos; azt kell tehát konstátálnunk, hogy a víz agyagos anyagon könyebben elsiklik, mint a homokos, vagy kavicsos anyagon. Időközben eljutottunk Kistoronya községbe, amely — amint már említettük is — egy-egyenes, s a gerincre, mérőleges irányú völgy alsó részében épült. E szép és érdekes völgyön haladtunk felfelé. Minthogy a völgy alja igen kevéssé emelkedik, nagyon könnyen folytathattuk utunkat. A patak mély medrének oldalában több helyen egészen feketés málladékot láttunk, és pedig ugyanazt, amelynek, hogy igazi mibenlétét kinyomozzák, Nagytoronyén már 50 m. tárnát vájtak. Különben erről később bővebben fogunk beszélgetni. A kiemelkedé
