Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1905
11 felelő alakulása mellett, a Föld belsejéből az izzó anyag a felszínre került. A felszínre került izzó anyagból felépitődőtt hegyeket vulkanikus hegyeknek nevezzük. Ha egy hatalmasabb hegység, vagy pedig egy fönsíknak nagy része a mélységbe siilyedt alá, úgy a megmaradt részt, amely a réginek csak hírmondója, röghegységnek nevezzük. Az alásülyedő részek különösen lazább szerkezetű oldalukra nyomást gyakoroltak. Ennek különösen akkor volt érdekes eredménye, ha a laza szerkezetű részre egy szilárd, megingathatatlan rész következett, mert így összeszoritva hullámos alakot öltött, azaz a nyomás irányára, mérőleges irányú vonulatok keletkeztek. Egymással megközelítőleg párhuzamos hullámok keletkezésének több feltétele volt, amelyeket azonban mellőzünk. Az igy alakult hegységeket lánchegységeknek nevezzük. Az eddigiek után keletkezésük szempontjából megismertük a rög-, a vulkanikus-, és a lánchegységeket. Még a masszív és az eróziós hegységeket is fel kell említenünk, mint a keletkezés szempontjából két különböző csoportot. Masszív hegységnek a legrégibb, legtöbbnyire a viz munkája folytán nagyon is lesimitott hegységeket nevezzük. Az eróziós hegységek fönsikokból keletkeznek azáltal, hogy bennük a folyó vizek hatalmas völgyeket vájnak. Ezekután megismertük és pedig időbeli e£ ymásutánban a Földünk külső alakulásait eszközlő fontosabb tényezőket. Fontos tényezők nagyon Földünk történetében az állat és növényvilág, a légáramlás s végül az ember is. De ezeket, minthogy velük kapcsolatos jelenségekkel a Zempléni-szigethegységben nem találkozunk, elmellőzzük. Földünk történetét tovább nem fogjuk tárgyalni, mert hiszen az nem más, mint a megismert tényezők egymásra való hatásának eredménye. Az eddigiek után joggal vethetjük föl a kérdést, hogy az a hegység, amelyet megismerni szándékozunk, hogyan keletkezett ? A Zempléni-szigethegység igazi röghegység, amely eredetileg Ny. felé a Branyiszkói hegységgel,1 vagy a Dobsi- nától Kassa felé húzódó hegységgel,2 szóval azzal a régi kőzetekből álló hegytömeggel lett volna kapcsolatos, amely a mai Hernád-völgyétől kezdődőleg alá siilyedt. A Zempléni-szigethegység folytatódását Κ.-felé nagy valószínűséggel a Máramarosi1 Uhlig: Bau und Bild der Karpaten. 54. 2 Sz. Gy.: A Z. h. 1.
