Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1904

terének földrajzi előadásai nyerték meg tetszését, Kerékgyártó politizáló, jogászkodó Salamon lapos, aprólékoskodó modora ellenben nem voltak inyjére. 1886-ban tett doktori vizsgálatot summa cum laude a földrajzból mint fő, világtörténelem és oklevéltanból mint második tárgyból. Doktori értekezésnek: A délmagyar- országi bolgárokról1 írott monographiáját fogadta el cenzora Hunfalvi J. budapesti egyetemi éveiben a Magyar Nemzeti Múzeumban volt alkalmazva és csöndes vágyának egyike volt, hogy a Múzeum révén valami fővárosi középiskolába bekerüljön tanárnak. De a Tisza-miniszterium takarékoskodási rendszerét, a spórolást először az alsóbbrendű alkalmazottakon kezdette. Czirbuszt több társával elbocsátották a Múzeumból, csak Ortvay Tivadar, Pulszky Ferencz kedveltje, jelenleg pozsonyi akadémiai tanár maradt meg és igy Dr. Czirbusz Géza a harmadik egyetemi év elején állás és kenyér nélkül maradt. Lovcsányi Alajos expiarista barátja ekkor a kegyestanitórendre hívta fel figyelmét, melynek akkor három tagja: Somhegyi, Horváth Cyrill és Szepesi tanítottak az egyetemen. így lett Dr. Czirbusz piarista, ámbár előbb a rendet nem ismerte, sőt Benedek Ferenc kassai gymn. igazgatója, később a jászóvári prémontrei rendnek nagyprépostja fölszólitására: legyen prémontrei, szívesen látják — nemmel válaszolt. A rendben 30 év alatt tiz, illetve 11 helyen alkalmazták, mert Temesváron, kedves városában, kétszer tanított. Há- ládatos is érte ezért Magyar Gábornak, a magyar piaristák rendfőnökének s egykori szegedi kedves emlékű direktorának. Ezt a sokfelé való alkalmaztatását geografiailag értékesítette. Nincs hely, hol értékes geográfiái és néprajzi adatokat ne gyűjtött volna. Kecskeméten az Alföldet kezdette ismerni, Kis-Szebenből a Magas-Tátrát járta. Első temesvári tanárkodása alatt a délmagyarországi népélet, különösen a bolgárok érdekelték, kikről mono- graphiát is irt — elsőt magyar nyelven. Veszprémben a Dunántúl városait, hegyeit, a Balaton mellékét s Ausztria öröklött tartományait, a nyugoti Beszkideket, Sziléziát és a Szudetákat járta be. Szegeden megint a magyar nép ethnographiájára s az Alföld viz- rajzolati viszonyaihoz gyűjtött adatokat. Ekkor fogamzott meg benne a gondolat, hogy megírja Magyarország geográfiáját a modern tudás követelményei szerint. Kapóra jött Kolozsvárra való áthelyezése, honnan a gyalui és rodnai havasokat, az Érczhegységet,

1 A könyv a hazai bolgárokról szóló első monográfia, a miért rokonszenvesen fogadta a napi sajtó. így a Hon 1882. 207. száma, az Egyetértés 1882. 215. száma, Budapesti Szemle, Pesti Napló 30. száma, Gazette D’ Hungrie 79. 80. 90. száma, Délmagyarorsz. Közlöny 60. száma, Újabb adatok a bolgárokról, a Földr. Közi. 1903,

III