Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1904
Nagy örömére szolgált Temesvárra való másodszori áthelyezése, mert most nyélbe üthette az irodalmi társaságot, mely ma Arany János társaság neve alatt hozzá járul Temesvár szellemi fölélénkitéséhez, megcsinálhatta a Délmagyarországi Néprajzi Múzeumot, bejárhatta több ízben az Al-Dunát és a délmagyarországi havasokat s mint a Délvidéki Kárpátegyesület titkára megalapította a Délvidéki Kárpátok ez. folyóiratot. Ugyaninnen tette közzé Magyarország a XX. évszáz1 elején ez. könyvét, itt irta legelső romantikus operáját Bűvös erdőben, (zenéje Hellertől) mely több ízben került színpadra, innen választotta meg a földrajzi társaság levelező, a turista egyesület harmadizben választmányi, a társadalom tud. társaság szintén választmányi tagjának. Távozása után a Délv. Kárpátegyesület megtette örökös tiszteletbeli főtitkárnak s a budapesti Egyetem természetrajzi Szövetsége tiszteleti tagnak. A mit tehát meg nem talált ott, a hol meg kellett volna azt találnia, megkapta onnan, hol még érdek és előítélet nélkül osztogatják az elismerést és méltánylást, kinek- kinek a maga érdeme szerint. Mindezekkel azonban Dr. Czirbusz Géza nem törődik, mert Zolával tart: „La morale est qui’il font travailler et laisser passer la bétise du monde.“ Aztán tudja, hogy a jeligéül választott mondást Göthe erre változtatta: „Leben heist sich wehren.“ IrodaliDi irHinkássáö. Dr. Czirbusz G. 30 éves irodalmi munkássága két csoportra osztható : a) tudományos munkásság; b) hírlapi működés. Az elsőt Budapesten 1873. Az emberiség kora czimü értekezéssel (Archaeologiai Értesítő) kezdette meg, a másodikat Temesváron 1882. a Délmagyarországi Lapokban, Temesvári Hírlap és Neue Temesvarer Zeitungban. 1 Ismertették úgy a szakfolyóiratok, p. o Földrajzi Közlemények, Földt. Közlöny, Közgazdasági Szemle (felelet rá) Annales de Geographie Paris 1902 , mint a napi sajtó orgánumai ; utóbbiak persze pártállásuk szerint szerzőnek demokrata és politikai meg tudományos klikkektől független álláspontja miatt. A Budapesti Hírlap 1992. 304. számú nézetét megtámadta a tárgyilagosabban (Zsoldos L.) ítélő Magyar Szó 264. sz. A bécsi Observer 1902. nov. 26. száma „fehér hoIló“-nak nevezte e könyvet, mely meg meri mondani véleményét a kor divatos eszmeáramlataival szemben is — mindez a mindenféle színű Chauvinismus elitélése miatt. De még a vidék is foglalkozott a könyvvel p. o. a debreczeni Szabadság egy rémségesen buta czikkben, mely a rossz tördelés okozta hibákon szellemeskedett, — az Eperjesi Lapok, Nazodne Novini, a szebeni Tribuna, a temesvári Controla román lapok stb. Mindezekre szerző a Délv. Sport tárczájában V. K. 1. sz. felelt meg a Bírálóim czimü czikkben. V