Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1902

23 Ha csekély becsű is Dugonics Tárházija, érdekes a vele való foglalkozás. Mert a magyar drámának a bölcsője az is­kola. „Az első magyar szintarsulat tanuló ifjakból alakul, s a magyar szinügy első apostolai s az első drámaírók tanárok, papok, szerzetesek.“ Dugonics több vígjátékot nem írt. Talán a komikum iránt való kevés érzéke tartotta ettől vissza. Ezentúl a komoly múzsa szolgálatába szegődik. Megírja ,. Jeles történetek“ czím alatt szomorújátékait. Dugonics komoly színműgyűjteményének czíme: „Jeles történetek, melyeket a játékszínre alkalmaztaott Dugonics András lárálvi oktató. Kf Az első darab Toldi Miklós, szomorú történet három sza­kaszokban. 1794.1) A darabhoz irt előszóban olvassuk: „Azon iparkodtam, hogy honi történeteinket vegyem Írásomnak tárgyául s főkép­pen azon embereket országunkban, kik midőn éltek, nagy név­ben és böcsületben voltak.“ — — — — — — — „Ezek közül vagyon Toldi Miklós, ki régen megérdemlette volna a tollat, kiről igen csekély emlékezetet tésznek Illosvai, Rádai Pál, Bél Mátyás“ — — — — — — — — „ Toldi — — — — szegedi lakását a játékszínre kévántam alkalmaztatni, hogy annál édesdebben folyjanak az olvasóknak órái. Megmagyarositottam tehát egy korfui történetet és igazán, magyar rámára szabván, tulajdonommá és eredeti játékká tettem. Meg kévántam ezzel mutatni, hogy lehessen a magyar játékszínbe magyarul beszéltetni a külsőket is. Nincs is előttem nagyobb éktelenség, mint mikor egy anglust német ruhába, avagy egy spanyolországi embert széles bugyogójába magyarul szóllani hallok ; s füleimbe a sok dón Pietrók, dón Gonzálesek hang­zanak.“ Ennyire tájékoztat maga Dugonics darabja felől. Most már lássuk, miként járt el. Méreg kézirati följegyzésében már meg­említi Dugonics forrását: Christmann drámáját. Heinrich Gusz­távnak pedig sikerült kimutatnia, (Bevezetés Toldi Miklóshoz; Olcsó könyvtár 326. szám.) hogy Dugonics eredetije, a korfui történet, Christmanna,к „Der Statthalter von Corfuil czimű há- romfelvonásos szomorújátéka (1782.), egy értéktelen férczmunka, mely a Sturm és Drang korszak szinirodálmának jellegét hordja magán. 1) Л Heinrich Gusztáv kiadását használtam. Olcsó könyvtár 320. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents