Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1902

16

Polgári. Állapotja: városi lakos; ruhája: városi; erkölcse: csendes, jó viseletű.

Sehonnai. Állapotja: mindennél minden, otthon semmi; ruhája: rongyos deák-forma; erkölcse: ravasz.

Trummel. Állapotja: német csapiáros; ruhája: német, fehér köténye, zöld sapkája; erkölcse: meglehetős; töri a magyar szót.

Versei. Állapotja: versfaragó, poéta; ruhája: rongyoskás; erkölcse: kitül mit kap, azt imádja.

Pisztoli. Állapotja: Ágyúsinak fő inasa; ruhája: német szolga ruha ; erkölcse; csendes magaviseletű.

Peti. Állapotja: Ágyúsinak másik inasa; ruhája: dolmányba és övbe; erkölcse: csintalan és hamis.

Téntai. Állapotja: Deákinak inasa; ruhája: német szolga ruha ; erkölcse: tűrhető.

A darab öt szakaszból áll. Az első szakaszban megismerkedünk a helyzettel; a cselekvény szálaival, melyek a következőkben bonyodalommá csomósulnak. Polgári panaszkodik Sehonnainak, hogy Tárházi nem fogadja fiának. Megtudjuk, hogy kívüle még ketten pályáznak Tárházi vagyonára: Ágyusi kapitány és a tudós Deáki. Sehonnai megnyugtatja Polgárit: „mintha zsebeiben volna minden jószága.“ Ágyúsit folytonos öndicsekvése miatt nem szereti Tárházi; a magát nagyra tartó, tudományára büszke Deákit sem szíveli. Sehonnai fölajánlja Polgárinak szolgálatait és előre bizonyítja, hogy mindkét vetély- társát kiüti a nyeregből. Ekkor föllép Peti, Agyúsinak inasa, ki poétát hajszol. Ma van a gazdag Tárházinak a nevenapja és Gondosi, Tárházinak „mindenese“ és Ágyusinak jó barátja azt tanácsolja Ágyusinak, hogy szerezzen Tárházi számára üdvözlő verset, ezt véli „legjobb csusztatónak lenni.“ Most föllép Téntai, Deákinak inasa, kivel Peti csakhamar összebarátkozik, s ki Petit a poétához igazítja. Közben megtudja Polgári Sehonnaitól, hogy Ágyusi mily kedves meglepetésben akarja Tárházit részesíteni. Megijed. Sehonnai azonban vállalkozik, hogy Ágyúsi törekvéseit meghiúsítja. A tudós Deákit is nagyon- nyugtalanítja Tárházi kincsének bírása. „A hasznos dolgokat is félbe kelletik hagynom. “ Sehonnai őt is megvigasztalja. Miután elárulta Ágyusi titkát, őt kéri meg holmi „bolond“ versek írására, melyeket Tárházi elolvasván, Ágyúsi fejéhez vágjon. Deáki maga nem vállalkozik e munkára, mert megfogadta, hogy egy szót sem ír, melyet Ciceróban nem olvas.