Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1898

32

egyezés (Übereinstimmung) fogalmát is kifejezik. Későbbi eredetűek a kfnben még elő nem forduló: jenig, meinig, deinig stb. képzések. Ezek csak a 17. óta fordulnak elő. Előttünk mindig articulus áll és gyengén ejtegettetnek. Ugyanez áll a ritkán előforduló »selbig« névmásról.

2. Az »ag« sufflxummal képeztetnek: g. manags, ófn. manaker, kfn. manec, úfn. manch.

Határozók.

A gót nyelvben a határozók képzése a következő- képen történik:

a) Módhatározók. (Adverbia der Art und Weise). A gót nyelvben a módhatározók leggyakrabban »ba« sufflxummal képeztetnek. Ezen suffixum természetesen a melléknév végső szótagához járul: ubilaba = böse, sunjaba - wahr, araiba — sicher stb. Gyakran előforduló suffixum még »6«, amely a melléknév törzsében lévő végső hangzót is magába olvasztja: galeikő = ähnlich, űhteigő = zur rechter zeit. A melléknév középfoka egyúttal határozói szerepet is játszik. Leggyakrabban előfordul az »is« (ir); kevésbbé gyakori az »ös« suffixum: hauhis = höher, framis = weiter, sniumun- dös = eliger, aljaleikös = anders stb.

b) Helyhatározók. (Adverbia des Orts). E kérdésre hová? a helyhatározók »th« és »dre« suffixummal képeztetnek. Ezek azonban el is maradhatnak: hvath, hvadré = wohin?, taind, taindré = dorthin, Ilidre = hierher stb. A hová? kérdésre »r« és »a« suffixumok felelnek: hvar = wo? tainar = dort, hér = hier, dalatha = unten, úta = aussen stb. A honnan? kérdésnél »thro« és »ana« suffixumokat találjuk: hvathrö = woher?, jainthró = dorther, ütathrő és útana = von aussen, innathrö és innana = von innen stb.

c) Időhatározók. (Adverbia der Zeit). Az időhatározókat többnyire egyes főnevek függő esetei képviselik: himma daga = heute, ni aiw = niemals (»aiws« = Zeit, idő accusativusa) laudis = über Land stb. Eredeti időhatározó