Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1898

11

pelnek. В három végelemzésében egy: összetétel. Világosság, érthetőség dolgában így következik e három egymás után: összetétel, képző, rag. Ami thémánk főkép a képzőkkel foglalkozik; épen azért szükségesnek tartom a két legközelebb álló szóképző elemnek, t. i. a képzőnek és összetételnek egymástól való különbségét néhány rövid pontban összefoglalni :

a) Az összetételnél két élő, vagy legalább is világosan érthető gyökszót kapcsolunk össze: Wein és Stock Weinstock, Pfeil és schnell pfeilschnell; a szóképzésnél ellenben maga a képző többnyire homályos és önállótlan : Br-de = Erde, schwar-z schwarz.

b) A képző közvetlenül a szó tövéhez, vagy egy másik képzőhöz járúl; de rag után sohasem következhetik : Hir-te

Hirte, Gauk-el-ei - Gaukelei. Az összetételnél a határozó szó néha raggal van ellátva: Land-s-maun = Landsmann, Namen-s-tag Namenstag.

c) Az összetétel második része mindég szótagot képez, míg ellenben a képző gyakran még egy szótagot sem képez: Kuns-t = Kunst.

A képzők háromfélék: 1. csak magánhangzókból állók,

2. csak mássalhangzókból állók, 3. vegyesek. Rövidség szempontjából az első és a második pont alatt levő képzők az értekezés további részeiben „hangzós“ és „mássalliagzós1 név alatt fognak szerepelni.

A mássalhangzós képző a legősibbnek látszik és okvetlenül féltesz egy syncopált hangzót. Ezen képző, mely szótagot nem alkot, a szó tövéhez csatlakozik, nem pedig a következő raghoz: gót. as-t-s, gén. as-t-is = ast-is; úfn. As-t, gén. As-t-es Ast-es. A hangzós és a vegyes képzők új szótagot alkotnak: de az is megtörténik, hogy általános hangtani okoknál fogva ezeknél is kiesik a hangzó. Ritkább eset, midőn a képzőben levő hangzó a flexióval összekeveredik. A képző a german nyelvekben mindég hangzóval kezdődik, sohasem mássalhangzóval. Az ettől való eltérések