Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1885

13

falsche Gratie, aller Schwulst. Denn, wenn man den Effect und auf den Effect arbeitet, so glaubt man ihn nicht fühlbar genug machen zu können.·

Ki nem látja e találó jellemzésben a kiilömbséget pl. a „Praefatio* magasztos egyszerűsége, és Wagner Richárd zenei hatása között; a régi olasz iskola naivitása, és a modern Veres- csaginok között? A régi írókban a természetes egyszerűség önkénytelenül hat, sa könnyekig megindít: az újakban a minden áron \mló hatás nem engedi meg az élvezet nektárpoharát zavartalanul ürítenünk. A szerző én-je ki-kikandikál a stil- pompa bő ráncai mögül, túlhajtva a természetest sokszor a tragikumnak leghatásosabb jeleneteiben, vagy fitogtatva szellemességét sokszor a leggyengédebb pásztori jelenetben.

De a régiek tusculanumaik csendes visszavonultságában, távol minden feltűnési vágytól, csupán szellemi felüdülés kedvéért foglalkoztak a múzsákkal; így érlelték meg a nyugodtság bélyegét magokon viselő szellemi termékeiket: a mi rohamosan haladó, sokat firkáló s mintegy erőszakosan teremtő korunk irodalmi emberei pedig kiválóan azon fáradoznak, hogy a lármás közönség figyelmét magokra vonják. — Az ő irodalmuk természetesen, a mienk mesterségesen érlelt gyümölcs, hogy úgy mondjam ex professo irodalom.

2, Ein eigen Ding das, um die sogenannten Classiker. * Náluk abban áll a klasszikus szellem, hogy nem avval a szándékkal írtak, hogy klasszikusok legyenek : a mi íróinkban ellenben — persze a nagy többségről beszélek — éppen az a nem klasszikus, hogy minden áron klasszikusok akarnak lenni. Nevetséges, ,wenn ein alter Pedant jugentlich locker noch thut.* (Schiller.)

A mi dagályos stilunk mintegy erőszakosan akarja velünk elhitetni szellemi felsőbbségünket a régiek szerénysége felett ; azért vetemednek felületes olvasók a régiség ócsárlására. Pedig e lapidáris stilu , modern kompilátoroknak* — mint Rousseau mondja — tudniok kellene, amint klasszikus íróink tudják is és férfias nyíltsággal meg is vallják, hogy a szellem, mely írásműveiket élteti, a régi írók tanulmányozásának eredménye. Kölcsey a görög és római remekművek szorgalmas tanulmányozására buzdít ; Arany János nemzeti irodalmunkat Aristophanéssel ajándékozza meg; Klopstok, Lessing, Wieland, Herder az ókori irodalom és művészet legalaposabb ismerői ; Macaulay felséges történelmi műve a klasszikái mű-