Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1885
gymnásiumainkban a klasszikái nyelveket s olvassuk-e a klasz- szikus írókat; hanem a felett, hogy hogyan tegyük ezt, és vájjon a nyelvtanra (persze mint nyelvtudományra is) essék-e a fő súly, vagy pedig az irodalomra ? Egyik a másiknak segédeszköze lévén, a dolog természete szerint az alsóbb osztályokban a nyelvtanulás, a felsőbbekben az irodalmi képzettség a fő. De e mellett jól meg kell jegyeznünk, hogy mindkettőnek, s általán az egész gymnásiumi oktatásnak célja nem más, mint a nyelv és irodalom szellemével a szép és nemes iránti érzéket fejleszteni; vagy más szóval: az értelem gyakorlása mellett a szív- és jellemképzés. És e szempont adja meg az irányt, melyet a philologus- nak követnie kell a gymnásiumnak mind alsóbb, mind felsőbb osztályaiban :a nyelv és irodalom fejlesztője az értelemnek, de eszköze a szív- és jellemképzésnek is. Hát az »ókor tudománya« az úgynevezett »Alterthumswissenschaft,« ahogyan Wolf, á mai klasszika philologia megalapítója nevezi, s mely alatt a klasszika philologia legtágabb körét, a szoros értelemben vett tudományt kell érteni, ennek nincs helye a gymnásiumban ? Mint mindenki láthatja, gyökerei a gymnásiumban vannak elágazva, mert nyelv és irodalom annak részei: de hogy ott egész terjedelmében ki nem bontakozhatik, temészetes ; mert terebélyes koronájával messze kimagaslik a gymnásiumi klasz- szikus oktatás kijelölt határai felett. A gymnásium a tudományos képzésnek alapját veti, és számtalan építési anyagot hord össze : de azt se fel nem építheti, annál kevésbé tetőzheti be. Azért a nyelv és irodalom, a gymnásium e két tulajdonképpeni faktorának tanításánál felette óvatosan kell eljárnunk. józan okosságuknak valami nagy becsületére nem válnak. Bármely rendes tantárgyat elha- nyagolni is nagy vétek, hát még a klasszikái tanulmányokat, melyek a gymnasiális rendszer alapját és központját teszik. Ily tanulónak okvetetlenül minden osztályban buknia kell, s a szülő maga szedi akkor meggondolatlanságának megérdemlett gyümölcsét. Korunknak ama kórtünete, a nehezebb munkát ahol csak lehet kikerülni, úgyis nagyon terjed, kivált köztünk magyarok között. Rajta, t. szülők, szaporítsátok e bajt; nemzet és haza, mely első sorban van érdekelve a fiatalság nevelésében, megköszöni nektek, hogy érdekét igy gondozzátok. A klasszikái oktatás által kényelmökben megzavart és a gymnásiumi osztályokat csak úgy könnyedén átúszni akaró úrficskák szüleinek Thewrewk Árpáddal én is csak azt felelhetem: először, nem a szülék dolga meghatározni, hogy mi tanittassék a gymnásiumban és mi nem; és másodszor, amely szülő nem akarja, hogy fia alapos klasz- szikai műveltséget nyerjen, az ne adja fiát a gymnásiumba, hanem más irányú tanintézetek valamelyikébe.