Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1882

5

forrást, honnan azt a lélekrázó erőt, azt a teljességet, azt a művészi szint és virágzást, miket minden soraik bizonyítanak, merítették; s ha törekvésed szerencsés leend, bő jutalmat hoz fáradságodért. Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv három egymástól elválaszthatatlan dolog; s aki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra nehezen lesz kész. De tiszteld és tanuld más müveit népek nyelvét is, és főképen ama kettőt, melyen Plutarch a nemzetek két legnagyobbikának hőseit rajzolá, s Tacitus a római zsarnokok tetteit a történet évkönyveibe való színekkel nyomd be.*

Ha minden idők nemes szellemei tiszteletre méltók, úgy sokkal inkább áll ez a klasszicizmus ama fénylő csillagairól, kik egy tőlünk távol eső tiszteletre méltó kornak homályából lövellik felénk ragyogó szellemök elevenítő sugarait, s kik, mint épen első sorban Cicero, ma gyár műveltségűnknek több századon át kalauzoló), hazai iskoláinknak a renaissance óta legfontosabb olvasmányai voltak.

»Azért tanulunk latinul, — úgy mond Rousseau Emiljében ■— hogy jól tudjunk francziául,® Mi is azért olvassuk a klasszikus auktorokat, s különösen Cicerót, hogy az ő nyomán fejtsük ki nemzeti nyelvünket, s teremtsük meg ami még nincs, a magyar szép-prózát. Mert, hogy a magyar Cicero mindeddig még meg nem született, annak mindenesetre egyrészt az is oka, hogy e kiváló fontosságú íróra mindez ideig kellő gond nem fordittatott; s éppenazért Kazincy Ferenc nyelvújítása óta Cicero íróinkra, tán az egy Kölcseyt kivéve, nem hatott ; pedig valamennyien tanulták az iskolában.

Az meg csak nem áll, hogy nem kell ifjainknak a szónoklat; kiérzi azt azonnal a magyar gyerek az előadás folyamában, s figyelmessé lesz reá.

Honnan van tehát, hogy Cicero Kazincy óta nem gyakorlott kellő hatást íróinkra, újabb időben pedig a tanítás úgyszólván eredménytelen V Ennek okát aligha Ciceróban kell keresnünk, ki éppen ragyogó ékesszólása miatt legélvezetesebb s legkedvesebb olvasmánya fiatalságunknak az összes iskolai auktorok között: hanem a? az oka, hogy rendesen csupán elméletileg képzett tanáraink száraz modora éppenséggel nem alkalmas hatást gyakorolni heviilni és lelkesedni nagyon is tudó magyar fiatalságunk lelkére; és mert tudományos fontoskodásukban nem tudnak szólni a fiatal szív láng nyelvén, nem is akadnak az ifjú kebel lelkesedésének kiapadhatatlan bő forrására; mert az ízetlen grammatizálás utálat-sziklája elzárja azt, holott némi tapintatos eljárás mellett a lelkesedés Mózes-vesszeje üde forrást fakaszthatna belőle.