Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Sátoraljaújhely, 1872
A) Sátoralja-Ujhely közművelődési és emberbaráti tekintetben. Minél több s a tökély minél magasabb fokán álló tan- és jótékonysági intézettel bir valamely város, minél fejlettebbek ipar- és kereskedelmi vállalatai, s minél jobbak közigazgatási és igazságszolgáltatási közegei: annál több igényt tarthat az a czivilizáltabb városok nevére. Mennyire felel meg ezen igényeknek Sátoraija-Ujhely városa, látható a következő vázlatból, melyet alulirt — mennyire t. i. sikerült mint uj lakosnak a helybeli viszonyokról értesülnie a világkiállítás számára adalékul a magyarországi közművelődési és emberbaráti adatokhoz beküldött, s я jelen napig kiegészített. Lássuk tehát mindenekelőtt tanintézeteinket, miután ezekben tükröződnek vissza leginkább a lakosság műveltségi igényei és szükségletei. Őszintén be kell vallanunk, hogy azok a tökély nem azon fokán állanak ugyan, hogy kívánni valót nem említhetnénk. Pedig a nevelőintézetekbe fektetett tőkék legdusabb kamatokat hoznak ott, hol a szülők a házi nevelés által a tanodái oktatást nem paralyzálják, nem semmisitik meg gondatlan beszédeik és gyermeküknek sa ját s azoknak kárával járó elhanyagolása által. Városunk anyagi tekintetben nem dicsekedhetik nagyobb áldozatokkal. Lássuk tehát a létező közművelődési közegeket. I. A katholikus nacjyyymnasium. 1. Rövid története: К középtanoda 1724-ben Tokajban alapittatott. hol azt a kegyes- tanköreiül vezérletére bízta kegyes alapitónéja P i к ó c z у К I e о n ó r a. Növeszté alapítványát még (’zakó Sándor apát is. Azonban az alapítvány csak három egyén ellátására vala elégséges, s igy a közép- tanoda csak három osztályú volt, két tanár s egy igazgatótanár vezérlete alatt. 1789-ik évben 11. József császár újító szellemének parancsára e tanintézet átköltözött Sátoraljaújhelybe, mint Zemplén-vármegye székhelyére és középpontjára, és a nem rég eltörölt sz. Pál-rendbeliek zárdájában helyeztetett el. megbővittetvén a költészeti és szónoklati osztálylyal. Miután pedig az alapítványhoz a királyi kincstár és herczeg Bretzenheim is járult. 1806-ig öt, 1807. óta pedig 185°/, -ig mint hat osztályú középtanoda működött a nevelés rögös pályáján. E tanintézet, tekintve, hogy Zemplén- megyében egyetlen katholikus tanoda vala, s mely ifjúságának egy részét a szomszéd Abauj-. Ung-, Sáros-, Szabolcs-, sőt Beregh- és Szepesmegyéből is nyeré, mindig a népesebb tanodák közé tartozott. Mig t. i. Tokajban 1788-ban 14. 1789-ben 28 tanonczot számlált, 1790-ben Uj helyben már 68 ifjú nyeré benne az oktatást- S igy egyre növekedett jó hírével a tauonczok száma, mig 1827-ben a 350 számmal delelő pontját érte el. Szabad legyen ez alkalommal e tanintézetnek régi névsoraiból neuány férfiú nevét érintenem. kik itt nyervén oktatást, kiválóbb hírre vergődtek, ilyenek voltak: gr. Majláth Antal volt főcaneellár és tárnokmester, és Fábry Ignácz volt kassai püspök. S emlitsem-e az életben levő jeleseket: gr. Majláth *
