Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)

A protestánsok helyzete Magyarországon a 18. században

azon cikkelye, mely a protestáns lelkészeket katolikus esperes felügyelete alá helyezte, s a nem articuláris helyeken a stóla megfizetését a katolikus plébános részére írta elő.

Mária Terézia királynő trónra lépéséhez a magyar protestánsok nagy reményeket fűztek, mert vallási ügyük végleges elintézését várták. Ezt a reményüket azonban a királynő nem váltotta be, hiszen szigorúan ragaszkodott a Resolutiok betartásához, illetve újabb rendeletekkel nehezítette a protestánsok helyzetét. Megélénkült az üldözés. A protestáns lakosság minden rendű és rangú részét sújtották a rendeletek. A lelkészek ellen a legképtelenebb ürügyekkel folytattak szigorú eljárásokat, és szabtak ki rájuk súlyos büntetéseket. Megszaporodtak a templomfoglalások, lelkészek, jobbágyok elüldözése. Mivel a leányegyházak nem tartoztak a szabad vallásgyakorlattal rendelkezők közé, megtiltották a lelkészeknek a kijárást. Kezdetben tanítók még végezhettek némi egyházi szolgálatot magán vallásgyakorlat gyanánt, de később, egy 1754-ben kiadott királynői rendelet ezt is megtiltotta.300

II. József ismerte a protestánsok helyzetét, s mint felvilágosult abszolutista uralkodó, javítani kívánt azon. A protestánsok kérvényei nyomán már 1781. május 21-én pátensben rendelte el a császár a protestánsok panaszainak orvoslását.301 A Mária Terézia idejéből örökölt hatalmi apparátus azonban szabotálta a császári rendeletet. Ezért a király 1781. november 8-án kiadta a Türelmi Rendeletet.

A Türelmi Rendelet joggal váltotta ki a katolikus klérus indulatát, mert olyan jogi alapot teremtett a protestánsoknak vallásuk gyakorlásában, melynek következtében templomokat, iskolákat építhettek. Tanítót, lelkészt tarthattak. Végrehajtása nehéz feladat volt. A hatóságok ugyanazok voltak, amelyek 65 éven át az elnyomásra és vallási önkényre neveltek. A klérus mindent megtett a rendelet érvényesítésének akadályozására. A vármegyék sorra tiltakoztak a királynál. A pápa személyesen kereste fel II. Józsefet Bécsben, hogy lebeszélje a rendelet végrehajtásáról. Az 1791-es országgyűlés pedig végleg rendezte a protestánsok helyzetét.

300 Csohány, 34-35.

301 Csohány, 62.

95