Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)
A leányoktatás Felső-Magyarországon az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján
A kántor kezében lévő tanítás mibenlétéről ebben az évben már nemcsak annyit tudunk meg, hogy ő volt a leányok tanítója, s ezért milyen anyagi illetve természetbeni juttatásban részesült, hanem azt is, hogy a leányok a kátén, énekeken kívül syllabizálni359 és olvasni is tanultak. „A leánjokatis a kántor ta- níttya. Az syllabizaloktul360 8 pólt, égj véka búza, égj véka árpa, olvasóktul 16 pólt, égj véka búza, égj véka árpa.361 Az eddigi gyakorlathoz képest nagy előrelépésként ismerhetjük el e tényt, hiszen ez is mutatja, hogy a leányok oktatása kilépett a megszokott keretből, s elindult azon az úton, hogy utolérje azt a tanítási gyakorlatot, amely a fiúk számára régtől fogva adott volt. Már nemcsak épületeket vásárolnak, hanem bővítik a tanítandó tárgyakat. Az olvasástanulás, olvasni megtanítás nem 18. századi jelenség, hiszen a reformációtól kezdve óriási hangsúlyt kapott a Biblia olvasása. S mikor erről esett szó, mindenkire kiterjedő általános érvényként és szükségként fogalmazódott meg. S hogy a gyakorlatban ez mégsem valósult meg, ennek elsősorban a feudális berendezkedés volt az oka. Persze a 17. században is volt olyan lelkész, aki vette a fáradtságot, és megtanította a keze alá tartozó leányokat az olvasás tudományára, de ez csupán kevés helyen fordult elő. Általában inkább memorizálás révén tanítottak. A puritánokról olvassuk, hogy mikor házról-házra jártak, akkor az abc-re tanították a leányokat és az asszonyokat. De az olvasás széleskörű elterjedésének a puritánok sem tudtak érvényt szerezni. A sok fáradozás azonban meghozta eredményét. A 18. században már nem szokatlan jelenség, hogy egyre több helyen a tanítás kiterjed az olvasásra is. Még egy nagyon fontos adatot találunk az 1736-os feljegyzések között. A szatmárnémeti zsinat rendelkezése azt mondja, hogy ahol lehet tanító asszonyokat alkalmazzanak a leányok tanítására. Nagymihály községben a tanítónak járó fizetségek felsorolása között a következőt olvassuk: „A leányoktúl a tanító asszonnak vágj férfiúnak egy-egy véka362 búza, a sabbathaléjért363 egy-egy véka árpa.”364 Ha valaki tanító volt, tudnia kellett írni, olvasni, számolni, stb., vagyis azokat az alapvető dolgokat, amelyek a tanításhoz szükségesek, hogy tanítványait is bevezethesse ezen tudományokba. 359 olvasni tanuló 360 szótagolni tanuló kisdiák 361 Mezőkeresztúr, 1736. Kgg. IV.19. 679. 362 űrmérték gabona mérésére, általában a köböl negyede 363 Eredetileg a malom szombati jövedelme, amit a lelkész, majd a tanító kapott. Korszakunkban már más tartalmat hordozó javadalmi tétel 364 Nagymihály, 1736. Kgg.IV.19. 700. 113
