Misák Marianna: „Minden oskolába jaro leány gyermektül…” Református nőnevelés a 16 -19. századi Felső-Magyarországon (Sárospatak, 2014)

A leányoktatás Felső-Magyarországon az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján

az oktatás megindult, csak az egyházlátogató, mivel nem volt ezen a területen gond, nem tartotta fontosnak külön megemlíteni. A következő híradás 1735-ből származik, „...commendatur etiam de ca- techizatione puellarum.”354 A szövegkörnyezet, amelyben ez a mondat elhang­zik, a gyülekezeti tagok részéről megfogalmazódott véleményeket, tényeket, dolgokat tárja elénk a lelkész és a tanító munkájával kapcsolatban. Az általános gyakorlat szerint a jegyzőkönyvek a felvezető rész után a lelkészre, a tanítóra, egyházi ingatlanokra, földekre tartozó dolgokat külön bekezdéssel tárgyal­ták. Ebben az esetben e mondat egyértelműen azon dolgok között hangzott el, amelyek felsorolták, hogy a hallgatók miben ajánlják vagy dicsérik, illetve marasztalják el a lelkészt. „Didactrum a pueris et puellis.”355 Ebben az esetben már egyértelműen a rectornak járó fizetség felsorolása között szerepel a meg­jegyzés. A jegyzőkönyvek a didactrum szót szinte minden esetben a tanítóval kapcsolatban említik. Az a szokás, mely szerint a kántor vette át a lelkipásztortól a leányok taní­tásának feladatát, még sokáig megőrizte érvényét. Nem csak a század első, de a második felében is találkozunk adatokkal, melyek egyértelműen a kántort jelölik meg leánytanítóként, s feltüntetik kialakított javadalmazását. Sajószent- péter községben a kántor fizetése a következőképpen alakult az 1735. évben: „Leánjoktúl 3 máriás356.”357 Az 1736. esztendőben valamivel bővebben szólnak a feljegyzések a leányok tanításáról. Egyrészt megerősítik azt az igyekezetek miszerint a gyülekezetek mindent megtettek annak érdekében, hogy leányiskolának épületeket vásárol­janak, vagyis leányiskolákat szerveztek. Sajóecseg ránk maradt feljegyzéseiben a következőket találjuk: „...Scholam puellarum laudabiliter instruit, etc ...”358 Ez a megjegyzés a tanítót illeti, aki mai szóval élve dicséretre méltóan veze­ti az iskolát. Az instruo szó magában foglalja mind a konkrét építés tényét, mind pedig a szervezést, vezetést. A szó 18. századi jelentése inkább az építés tényét hordozza tartalmában, hiszen akkor ezt a gyakorlatot így fejezték ki. A folyamatos jelen időben való megjelenése a vezetés szónak magában hordozza, hogy a leányok tanítása nem új keletű, hanem régtől fogva gyakorlott, bevett szokás volt. S mindez azt bizonyítja, hogy Sajóecseg községben volt a leányok­nak iskolája, melyben az oktatást a tanító végezte. 354 .Zeherje, 1735. Kgg. IV.19375. „A leányok catechizálása felől is újra ajánltatik.” 355 Nagyvisnyó, 1735. Kgg. IV.19. 589. „ Tandíj a fiúktól és leányoktól.” 356 máriás = 17 krajcárt (34 dénárt) érő pénz 357 Sajószentpéter, 1735. Kgg. IV. 19. 637. 358 Sajóecseg, 1736. Kgg. IV.19. 643. „Leányok iskoláját dicséretre méltóan építi...” 112

Next

/
Thumbnails
Contents