Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Rekatolizáció Felső-Magyarországon
formátus gyülekezetek egy vegyes, mind a három vallást képviselő bizottság döntése alapján. Az országgyűlés és a vegyes bizottság döntését nem minden katolikus földesúr és egyházi képviselő volt hajlandó respektálni, és sokszor mindennek ellenére elutasították a templomok, illetve más egyházi vagyon visszaadását. Abaúj és Torna vármegyében a reformátusok nem kapták meg a templomot Enyickén és Szádudvarnokon, a templom felszerelését Jabloncán és Szádalmáson, a vagyont és a parókia jövedelmét tartották meg maguknak Szepsiben és Nagyidán. Zemplén vármegyében a reformátusok nem kapták meg templomukat Bodrog- szögben és Battyánban és a prédikátor jövedelmét Varannón és Királyhelme- cen. A kálvinisták Ung vármegye több helységében sem kapták vissza egyházi vagyonukat: Vinnán, Szobráncon, Vajnatinán, Tibán és Regeteruszkán. Az alsómislyei katolikus pap nem volt hajlandó a református híveket a szomszédos felsőmislyei templomba engedni, viszont az eperjesi és a kassai evangélikus városi tanács is elutasította a helyi reformátusoknak templomépítésre helyet kijelölni.240 Ezeket a problémákat a következő kuruc országgyűlés igyekezett megoldani 1707-ben Ónodon. A vallásszabadság ideje nem tartott sokáig. A szatmári béke megkötése után a protestánsok elvesztették az összes templomot és iskolát, amelyeket a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc alatt szereztek vissza. A szabadságharcot lezáró szatmári béke a vallási szabadság kérdésében csak az ország törvényei által garantált szabadságot ismert el. Az 1712 - 1715 közt ülésező országgyűlés érvénytelenített minden, a felkelés alatt hozott törvényt, és azokkal a vallásszabadságot is, mely ismét csak a soproni cikkek értelmében lett meghatározva. Az elkövetkezendő hetven esztendőben a protestánsok nem teljes értékű lakosságot képeztek, kitéve a diszkrimináció mindenféle formájának az ún. „csendes“ rekatolizáció ideje alatt. Mindkét protestáns egyház helyzetét az 1681-es soproni vallási cikkek, az 1691- es Explanatio Leopoldina és a Carolina Resolutio 1731 évéből határozták Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században II. Rákóczi Ferenc 240 ZSILINSZKY, Mihály: Magyar országgyűlések vallásgyi tárgyalásai. 4. Budapest : Hornyanszky Viktor könyvnyodájá, 1897, 251 - 254. 97
