Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Rekatolizáció Felső-Magyarországon
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században 1678-ban a kurucok élére az utolsó evangélikus mágnás, gróf Thököly Imre állt és még az ősszel betört Fel- ső-Magyarországra. Ő egy behatárolt vallási álláspontot képviselt, mely nagy támogatásra lelt a protestáns rendek és a jobbágyok közt. Az elfoglalt területeken visszaállította a protestánsok hatalmát és elűzte a jezsuitákat és más katolikus lelkészeket. A kurucok katonai sikerei rákény- szerítették I. Lipótot, hogy majdnem húsz év után 1681 áprilisában Sopronba ismét összehívja a magyar országgyűlést. Az események nyomása alatt végül az országgyűlés két cikket fogadott el, mely a protestáns vallás- szabadságot állította vissza, igaz csak korlátozott terjedelemben. Ezek a soproni cikkek érvénytelenítették a pozsonyi vértörvényszék döntéseit és a protestáns lelkészek reverzálisait, kik így hazatérhettek hazájukba és tovább folytathatták működésüket. A szabad királyi és királyi bányavárosokban, úgyszintén a katonai erődökben engedélyezett lett a protestánsoknak a templomépítés a külvárosban, a vármegyékben az ún. artikuláris helyeken. Alsó-Magyarország vármegyéiben kettőt, Felső-Magyarországon (Szepes vármegye kivételével) nem volt ez a szám meghatározva, mivel ezt a területet a felkelők uralták és ezek a protestánsoknak visszajuttatták az összes templomot.235 Thököly Imre felkelése alatt a ku- rucok visszaadták a Tiszáninneni vármegye összes konfiskált templomát, iskoláját és más egyházi vagyonát. A felkelés leverése után a protestánsok vallásszabadságát a soproni törvénycikkek határozták meg. A Tiszáninneni vármegyék területét illetően nem voltak kijelölve artikuláris helyek, és a reformátusok kezében hagyták azokat a templomokat, melyeket 1681-ben birtokoltak.236 Viszont a század végéig a vármegyék rekatolizációja vagy a katolikus földesurak által sokat elveszettek. A felkelés után a soproni cikkek határozták meg a protestánsok vallási szabadságát, és ezeket az 1687-es országgyűlés is jóváhagyta. Tíz évvel 235 ZSILINSZKY, Mihály: Az 1681-i soproni országgyűlés történetéhez. Budapest: MTA könyvkiadó hivatala, 1883. KÓNYA, Peter (ed.): Pramene k dejinám Slovenska a Slo- vákov VII.2. Budmerice : Rak, 2006, 115. 236 Corpus Juris Hungarici II. Tyrnavia 1734, 332 - 333. 95 Thököly Imre
