Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
REFORMÁTUS EGYHÁZ FELSŐ-MAGYARORSZÁGON - Rekatolizáció Felső-Magyarországon
Kónya Annamária — Kónya Péter lásszabadság megújítása lett, mely az 1621. január 6-án aláírt nikolsburgi békeszerződésbe be is lett foglalva. Bethlen Gábor felkelése egy kis ideig visszahozta a magyar protestantizmusnak a vallásszabadságot, de halála után 1629-ben az új uralkodó, III. Ferdinand trónra lépése a rekatolizáció folytatásához vezetett. A templomok és iskolák foglalása, a prédikátorok kiűzése és a protestáns nemesség félreállítása mindkét felekezet elégedetlenségéhez vezetett, melyet még növelték a harmincéves háború következményei, főleg beleértve a zsoldos és császári katonaság tevékenységét az országban és az adók növekedését. Az 1637/38-ban összehívott országgyűlésen a protestáns rendek a katolikus egyház és világi hatalom kihágásainak a protestánsok elleni vármegyénként összeírt panaszát hét pontba tömöríve adta be.210 211 A panaszok reális megoldását viszont nem érték el. A protestánsok helyzetének javulását az újabb Habsburg-ellenes felkelés hozta meg, melynek vezetője az erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György lett. Rákóczinak sikerült hamar elfoglalnia a királyság majdnem egész területét és a svéd csapatok elvonulása után 1645. december 15-én Linzben békét kötött III. Ferdinánd uralkodóval. A linzi béke vallási cikkei kilenc pontba voltak tömörítve, és a protestánsok számára a korábbi engedményeket biztosították. Újra megerősítették a vallásszabadságot, mely ezúttal a jobbágylakosságra is kiterjedt, be lett tiltva a jobbágyok más vallásra való kényszerítése, a prédikátorok elűzése, templomok elvétele és elrendelték az egyes kihágások eltávolítását. Az egyezmény konkrét megállapodásait, melyek a jezsuitákat, az egyházi vagyont, minden vallás állami tisztviselőjét, a templomok visszaadását illette, a következő, a békeszerződést ratifikáló országgyűlésen tárgyalták, melyet a béke megkötése után három hónapig össze kellett hívni.2" A katolikus vezetés, leginkább Lippai érsek a és katolikus nemesség éles tiltakozása ellenére az uralkodó 1646 augusztusának végére összehívta az országgyűlést. A templomok visszaadását illetően nagyakorlatot, a tisztségek betöltését függetlenül a vallástól, a katolikus egyház nyilvános és állami dolgokra való befolyásának eltörlését. Az irat végén egy felhívás van az uralkodó felé kapcsolva, miszerint ne vegyék könnyelműen a Magyarországra háruló veszélyt, melynek csakhamar maguk is ki lehetnek téve. ZSILINSZY, Mihály: A magyar országgyűlések...., 175. 210 Zemplén vármegyében Pálffi Katalin elfoglalta a garanyi templomot, az újlaki prédikátortól elvette jövedelmeit, Sárosban bezáratta a Szent Péter templomot, betörette rajta az összes ablakot, a prédikátort családjával elkergette a parókiáról, hasonlóan a lévai uradalmán is leromboltatta a református templomot és megtiltotta annak javítását. Trencsén vármegyében a lakosság bírság fizetésével, bírósági perrel és bebörtönzéssel volt kényszerítve a katolicizmushoz való átlépésre, hasonló esetek ismétlődtek más vármegyékben is. ZSILINSZKY, Mihály: A magyar országgyűlések...., 385. 211 ZSILINSZKY, Mihály: A magyar országgyűlések...., 501. 84
