Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A Magyarországi református egyház területi felosztása és igazgatása
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században lálkozás nem hozta meg a várt eredményt, mivel a jelenlévők nem tudtak egységes álláspontra jutni. A csepregi kolokvium kimenetele megmutatta, hogy a dunántúli protestantizmus véglegesen ketté, a lutheri és kálvini hitt Támogatóira szakadt.85 1597 évében Rohoncon ismét zsinat volt összehívva, hol a Confessio fidei Németujváriensis certis comprehensa articulis 1597 néven hitvallás volt kiadva. A hitvallás szövege nem maradt meg, egy részét Pázmány Péter emlegeti. A 16. század végén tulajdonképpen véghezment az önálló Dunántúli református egyház megalakulásának folyamata. Kialakult a dunántúli református egyházkerület, mely Beythe István ideje alt öt esperességből ált.86 A végleges elválást a lutheranizmustól csak 1612-ben következett be, mikor is a reformátusok és evangélikusok saját szuperintendenseket választottak.87 A Magyarországi református egyház területi felosztása és igazgatása A megalakult református egyház igazgatási felosztása kisseb-nagyobb mértékig a középkori katolikus egyház területi szervezetét másolta. Az új egyház igazgatási egységek megalakulását viszont több más okok is befolyásolták. Az egyház igazgatási egységek terjedelme és határai az országban való politikai hatalomtól is nagyban függött, hiszen ez Magyarországon három fajta volt (habsburg, erdélyi, török). Gyakran előfordultak olyan esetek, hogy az egyházkerület esperessége egy másik hatalom területére eset, ezért a jobb igazgatás szempontjából az adott terület egyházkerületéhez lett csatolva. Az egyház igazgatási egységek határai a tulajdon jogi vagy a vallási viszonyok (a földesúr vallásától függően) alakulásával is változhattak. Még számosabb változás ment végbe az ország azon területein, hol megmaradt a katolikus egyház. A református egyház területi szervezete a 16. század végén alakult ki, de egyes területeken csak a 17. század elején, mikor azok is a zsinataikon elfogadták a helvét hitvallást. Minden gyülekezet, mely csatlakozott az egyik vagy másik konfesszióhoz, az egyes egyház igazgatási szervezett részévé 85 A lutheránusok Réczés vezetése alatt már saját „politikába,, kezdtek, és igyekeztek megnyerni minél nagyobb számú lakosságot. 1595-ben az ún. Konkordia könyv volt kiadva, melyet a lutheranizmus híveinek alá kellet írni. Récsés, akit Beythe nem túl meggondoltan az egyház látogatásra kiküldött, igyekezet az embereket meggyőzni a lutheranizmus irányába. 86 Révész négy esperességet említ. RÉVÉSZ, Imre: Magyar református egyháztörténet 1520-1608..., 149. 87 THURY, Etele: A Dunántúli református egyházkerület története..., 123. 39
