Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - Kálvini reformáció Dunántúl és a Felső-Dunamelléki területen
Kónya Annamária — Kónya Péter folytatta, hol Forgách Imre báró védelme alatt ált.78 Ezen, Magyarország nyugati területén a református egyház megalakulásának szempontjából két területet lehet kihatárolni, Dunántúlt és Felső-Dunamellék területét (Alsó Magyarország déli részét). Habár a Felső-Dunamellék területére a svájci reformáció a 16. század felében Huszár Gál tevékenységének köszönhetően kezdett terjedni, híveket lassabban talált mint az ország keleti részein. Az ország ezen területén a lutheri reformáció több híres személyisége működött, mint pld. az ismert művelt püspök Bornemisza Péter, vagy az ő követője Sibolti Demeter, kik még gátat tudtak vetni a terjedő kálvinizmusnak. Az első kálvinista zsinatot 1592-ben tartották meg Galántán, hol megalapították a Felső-Dunamelléki egyházkerületet. Hatáskörébe tartoztak a Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nóg- rád, Ráb, Komárom, Esztergom és Moson vármegye református gyülekezetei. Az egyházkerület öt, később nyolc esperességből ált.79. Önállóan egészen 1734-ig létezett, mikor is a Carolina Resolutio értelmében egyesítették a Dunántúli református egyházkerülettel.80 Pápa 78 THURY, Etele: A Dunántúli református egyházkerület története. Bratislava : Kal- ligram, 1998,46. 79 Ezek az esperességekkel: drégelypalánk, barsi, komáromi, tatai, pápai, veszprémi, peremártoni és belsősomossi. Pallas Nagy Lexikona 5, Budapest : Pallas irodalmi és nyomdai részevénytársaság, 1893, 604. 80 THURY, Etele: A Dunántúli református egyházkerület története..., 19. 36
