Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A svájci reformáció a Tiszántúl területén

Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században

suk 1562-ben lett elkészítve és mivel a legnagyobb szerepet ebben a Debrecen városában működő Méliusznak* 64 és Szegedinek volt, mint Debreceni illetve Debrecen-egervölgyi hittvallás lett ismert. A hitvallás szövege Eger város lakosainak is el lett juttatva, kik nyilvánosan esküdtek rá és az uralkodónak is elküldték. Ezért néha mint Egri hitvallás, vagy az első oldalon lévő megnevezés szerint Confessio Catholica-nak is szokták emlegetni.65

A hitvallás nagyon terjedelmes, nyomtatott kiadásban kb. kétszáz oldalból ált. Mindkét szerzője, Méliusz és Ceglédi saját bevezetés írt a munkához. A tartalmát illetően a hitvallás cikkekből ál össze, melyek a református tanítás egyes elemeivel foglalkoznak (Úrvacsora, a pokol, a tiztítótűz, a keresztség, a szentségek, a Szentháromság, az Isten elnevezései, a bűnről, a tettekről, az eleve elrendelésről, a szabad akaratról, a Tíz parancsolatról és ít.), az egyház működését és a liturgiát illetően (a papokról, az egyházról, az orgona használatáról a templomokban, a kacérokról, az éneklésről, a püspökök kötelességeiről, a gyónásról és ít.) a mindennapi életről és morálról

Debreceni Református kollégium

gyakran szóbeli vitákba keveredtek az egyes hitvallási cikkek értelmezése véget, kölcsönösen vádolták egymást az írás téves magyarázatával, ezért egyetlen mód az adott helyzet megoldására a végleges lutheri és kálvini tan elkülönülése lett.

64 PAPP, Klára: Mélius és a Debrecen-Egervölgyi Hitvallás. In: KÓNYA, Peter: Prvé augsburské vyznanie viery na Slovensku a Bardejov. Presov : Biskupsky úrad Vychod- ného distriktu ECAV na Slovensku, 2000, 33 - 46.

65 KISS, Áron: A 16. században tartott magyar református zsinatok végzései. Budapest: Magyarországi protestánsegylet, 1881, 60.

31