Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A svájci reformáció kezdetei Magyarországon
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században A magyar protestáns egyház egyik jellegzetességeihez tartozott az egyes reformációs tanok összemosódása, illetve a nem egyértelmű hovatartozás a reformáció egyik vagy másik irányzatához és ez a helyzet egészen addig tartott, míg a hit kérdéseiben nem különültek el egymástól saját hitvallások kiadásával. A hitvallás, mint az adott vallási tanításának pontos megfogalmazása több oknál fogva is fontos szerepet töltött be. Első sorban, az Au- gusztanaval kezdve a világi hatalom közbenjárásával jöttek létre, első sorban azért hogy az adott protestáns tanítás legitimitás kapjon a létezéséhez. Továbbá fontos volt a katolikus egyház támadásaival szemben is, de a radikális irányzatoktól való elkülönülés miatt, mivel azok a törvények tiltották és a világi hatalom üldözte. 49 A királyi Magyarország területén a három lutheri hitvallás leginkább a zwingliánizmus és kálvinizmustól, a 16. század második felében a kálvini tanítás főleg az unitarizmustól határolta szigorúan így el magát. Utrecht A Magyarországi református egyház megalakulásának folyamata már a 16. század második felében elkezdődött és hamarabb ment végbe mint az evangélikus egyházban. Ennek a folyamatnak előzménye a Buliinger és Kálvin közt létrejött Consensus Tigurinus (Zürichi egyezmény) 1549-ból (nyomtatásban kiadva 1551-ben), melyben egyesítették a reformációs nézeteiket egy tanításban. Másik oldalon viszont a szakadék a kálvinizmus és lutheranizmus közt csak nagyobb lett.50 A svájci reformáció terjedése és szi49 Evanjelická encyklopédia Slovenska. Bratislava : BoPo, 2001, 406. 50 Krónika krest’anstva. Praha : Fortuna Print, 1998, 249. 25
