Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Ruszin református gyülekezetek
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században a vizitáció következő beszámolója fejezi ki: „Oly keresztények lakják a falukat, hogy se templomra, se parókiára semmi gondot nem akarnak viselni. Azt mondják, nem a mi gondunk az, hanem a papé. Egy prédikátor sem ment még veretlen ki közülük. Adamust ugyan megölték maguk között, ez mostaninak is jutott az arculcsapásban. Jó lelkiismerettel mondom, hogy ez eklézsiában az ebet is nagyobbra becsülik, hogysem a lelki tanítót. Igazán a papok purgatóriuma ez világ,“468 Bizonyos, hogy eredetileg a homonnai uradalmon ilyen ruszin református gyülekezetek nagyobb számban voltak, de többségük nem sokáig működött, és kis időn belül Grugeth István hitváltása és az erőszakos reka- tolizáció kitörése után megszűntek. Az említett gyülekezetek bizonyára az utolsók közé tartoztak, melyek a század feléig megmaradtak. Annak oka az etnikailag vegyes lakosság lehetetett, de a hatóságok érdektelensége is a vallási viszonyokról, vagy egy számottevő ruszin lakosság későbbi migrációja is. A ruszin és szlovák gyülekezetek többsége a 17. század feléig rekatolizál- tatott, amit az 1652-es egyház-látogatási jegyzőköny adatai is mutatnak Szerelmes faluból. Azok szerint a faluban már nem állt templom, mert a zsoldosok felégették (valószínűleg az uraság katonái), a prédikátornak sikerült viszont megmentenie az istentiszteleti tárgyakat, mint a pohár, ezüst tárca és úrasztali terítő, melyeket elutasított kiadni a vizitátornak.469 Másrészt, a Drugethek nem voltak az egyetlen mágnások, akik a ruszin lakosság körében támogatták a református prédikátorok missziós tevékenységeit. Hasonló módon alakultak a ruszin református gyülekezetek a Rákó- cziak közbenjárásával azok munkácsi uradalmán (a mai Ukrajna kárpátaljai területe). Természetesen ezen a területen sem tudott a ruszin ortodox lakosság egyesülni a kálvinizmussal, melyet mindig mint egy idegen vallást kezeltek, és az első adandó alkalommal, a protestantizmus meggyengülése idején a rekatoláció alatt, visszatértek az ortodox, illetve a közben kialakult görög-katolikus egyházhoz. Hamarosan a reformáció befejezése után és a protestáns egyházak megalakulásával a mai Kelet-Szlovákia ruszin lakossága az állami hatalom és földesuraik részéről egy másik konfesszionális nyomásnak volt kitéve, a rekatolizációnak. Ennek a nyomásnak, s ugyanakkor az ortodox papság igyekezeteinek vagy aggodalmainak eredményeként jöttek létre az egyházi úniók és a görög-katolikus egyház.470 468 DIENES Dénes (ed.): Református egyház-látogatási.... 257 - 258. 469 DIENES Dénes (ed): Református egyház-látogatási..., 254. 470 Az északkelet - magyarorországi ruszinok számára legjelentősebb volt az 1646-ban kötött ungvári únió, s ennek alapján létrehozott görög-katolikus egyház, amely a ruszinok „nemzeti egyházává” vált. 179
