Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A svájci reformáció kezdetei Magyarországon
Kónya Annamária - Kónya Péter a következő évben (1546) tartatott eperjesi zsinat, amely az első lutheri es- perességet hozta létre. A lutheri gyülekezetek teológiai egyesülését lehetővé tette a hitvallások kidolgozása, és ezek elfogadtatása, mind az egyházi, mind a világi hatalom által, nemkülönben az uralkodóval is. Az első ilyen volt az 1549-ben elfogadott öt felső-magyarországi város hitvallása (Confessio Pentapolitana), amelynek alapján később még két újabb hitvallás készült (Confessio Montana 1559, Confessio Scepusiana 1569)27. A svájci reformáció kezdetei Magyarországon A 16. század 20-as éveinek felétől, de leginkább a 30-as években az egész országban sikeresen terjedt a lutheri reformáció. Az új tanítás hívei még a század fele előtt elkezdtek egyesülni és a tanítás szempontjából a hitvallásaikban az ágostai konfesszióhoz jelentkeztek. Hamarosan a németek által lakot területeken (Erdélyben) és a városi környezetben a lutheránus gyülekezetek első egyház igazgatási egységei alakultak meg és az egész folyamat az önálló evangélikus egyház kialakulásához vezetett. Magyarországon az első, lutheránus reformációs időszak után a 16. század második felében minél erőteljesebben tört élre a svájci reformátorok: Zwingli Ulrich, Genf 27 KÓNYA, Péter - CSEPREGI, Zoltán (eds): Tri lutherské vyznania viery z Uhorska. Presov : Vydavatel’stvo Presovskej univerzity, 2013. 18
