Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Kónya Annamária — Kónya Péter gyár és szlovák prédikátor működött.444 A magyar prédikátor csak Vinnán működött, és egy nap bejárt Izbugyára, a szlovák prédikátor járt a leányegyházakba. így feltételezhető, hogy a magyar lelkész Pongrácz családnak, a várkatonáknak, esetleg néhány helyi magyar nemes vagy paraszt családnak prédikált, a szlovák lelkész viszont a helység és a filialisok lakosságának szolgált. A 17. század első negyedében a református iskola is működött Vinnán.445 A parókia jövedelme több részből áll. Az uradalomtól, mint a patrónu- soktól, dézsmát kapott búzából és borból, a két (kertaljai) szőlőből egy-egy dézsmát szedett a magyar és a szlovák prédikátor. Minden jobbágy adott egy Ft-ot, búzát és bort, három filialisból (Kaluzss, Klokocsó és Huszin) a jobbágyok a rektornak fizettek. A stóláról mindkét prédikátor és a rektor osztozkodtak. A keresztelésért kaptak tyúkot, kenyeret és komapénzt kaptak, a temetésért 16 dénárt, amelyet egy prédikátor rektorral osztott egymás között. Az a lelkész, aki prédikált viszont megalkudhatta jutalmát. A quartát és az esketési pénzt két prédikátor osztotta el, mivel a szlovák lelkész egy harmadot kapott.446 Az 1670-es évek elején a vinnai reformátusok is elveszítették templomukat, de bizonyosan már az évtized végén vissza is szerezték Thököly kuru- caitól. Aszázadfordulón a templom még mindig református volt.447 Utolsó adatok a vinnai református gyülekezetről 1717-ből maradtak meg. A 18. század elején már csak az anyaegyház létezett, a filialisok nélkül, és csak egy prédikátor működött a parókiában. A vinnai lelkész Tholnai Sámuel volt, aki rendesen teljesítette feladatait és dicséretre méltó életet élt. A hívők nem panaszkodtak rá, csak egyes szlovák egyháztagok mondták a vizitálónak, hogy a lelkész hanyagolja a szlovák prédikációkat, esetéseket, keresztelőket és temetéseket. Az egyházlátogató lelkész azonban nem talált semmit, ami a panaszokat bebizonyította volna.448 Tholnai Sámuel valószínűleg az utolsó vinnai lelkész volt, és a következő évtizedben, ismeretlen körülmények alatt, megszűnt a vinnai református gyülekezet. 444 DIENES Dénes (ed.): Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16 - 17. század, 246. 445 Ibidem. 446 Ibidem 447 TiREL Sárospatak, Kgg. IV. 5: Liber Ecclesiae seu Matricula Dioecesis Ungensis 1618- 1770 tájáig, 72. 448 TiREL Sárospatak, Kgg. IV. 5: Liber Ecclesiae seu Matricula Dioecesis Ungensis 1618- 1770 tájáig, 72. 168
