Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században gyülekezet végét jelentette. Az egyik prédikátor, Sadányi János továbbra is bújdosott a pongrácz kastélyban és a városban illegálisan végezte a szolgálatot.427 Általánosságban leszögezhetjük, hogy a nagymihályi református templom elvételét 1674 és 1722 közé lehet tenni, amikor a helyi római-katolikus papnak adták át át.428 Néhány szerző ezt az eseményt 1722-re teszi.429 Ezt a feltevést több esemény is alátámasztja. Legkésőbb Thököly Imre felkelése idején megújították a nagymihályi gyülekezetei. A soproni országgyűlés után a mezővárosban két prédikátor is működhetett.A 17. század végén a jobbágylakosok csökkenése folytán a város lakosságának nagyobb részét nemesek alkották, akikre a vallásszabadság érvényes volt; hozzájuk tartozott még pár kézműves család, így feltételezni lehet, hogy a század fordulóján tovább működött az egyházi élet. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a helyi református gyülekezet valószínűleg megkapta a középkori nagymihályi templomot, de az is feltételezhető, hogy már korábban is használta. Adatok a megújult katolikus egyházi életről, katolikus plébániáról és templomról csak 1736-ból származnak.430 Az adatok szerint addig az ideig a templom a szabadságharc végi tűzvész esetleg rombolás útján károsult meg. A pestisjárvány okozta elhalálozás után, melynek Nagymihály lakosságának nagy része áldozatául esett, a megmaradt református hívek már nem voltak képesek a tönkrement templomot újraépíteni, és végül maga az egész parókia megszűnt. Utoljára a nagymihályi református gyülekezet az 1725 - 29-es évekből származó összeírásban van említve, mint a közelben lévő Sztrányán parókia leányegyháza.431 Szobránc A következő ungi mezőváros, ahol még a 16. század folyamán jelentős, a vármegyén belül ez egyik legészakabbra fekvő református gyülekezet alakult, Szobránc volt. Hasonlóan mint Homonna, Szobránc is a keleti rítusú kereszténységet hívő ruszinok által lakott területek mellett terjedt el. Mivel a mezőváros lakossága szlovák és magyar nemzetiségű is volt, a helyi papoknak is mindkét nyelven kellet tudniuk. Szobráncon is a helyi földesurak427 CSÁJI, Pál: Rákóczi András 1752. évi szlovák..., 9. 428 HÖRK, József: A Sáros-Zempléni ev. esperesség története. Kassa 1885, 82, 88. 429 HROMANÍK, Michal: Zminulosti reformovaného cirkevného zboru v Michalovciach. In: Kalendár biblickej vychovy a vzdelania reformovanych kresfanov. Bratislava 2002, 82. 430 A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve. II. Zempléni föes- peresség. Kassa 1907, 592 - 593. 431 A magyarországi református eklézsiák és prédikátorok első hivatalos összeírása 1725 -1729..., 55. 163
