Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Kónya Annamária - Kónya Péter Az egész eseményt 1660-ban a vizitátor vizsgálta, aki a tanúktól megtudta, hogy a durva és helytelen viselkedés miatt a hívek nem kedvelték Micolai prédikátort. A szlovák evangélikus pap (káplán) Paulides Dániel volt, és az iskola rektoraként Kaposi János működött.399 Bizonyosan az említett problémák miatt Micolai 1663-ban elhagyta a várost. Utolsó cselekedetei közé tartozott, hogy még ugyanabban az évben tárgyalt a felső-magyarországi vidéki esperesség képviselőivel a zempléni evangélikus gyülekezetek hozzácsatolása végett. Erre a tényre nézve feltételezhető, hogy valami oknál fogva abban az időben szlovák káplán és zempléni társesperes volt, illetve azt helyetesítette ezekben a tárgyalásokban. Még ugyabban az évben elhagyta a várost a következő prédikátor, Kaszoni H. János. A vizitációban a szlovák káplán nem volt feltüntetve, mivel időközben a zempléni evangélikus gyülekezetek kikerültek a Tiszáninneni református kerület zempléni esperességének hatásköréből és hozzá lettek csatolva a megalakult sáros-zempléni evangélikus esperességhez. Iskola abban az időben nem működött, mivel a mezővárosnak nem volt elegendő pénze az iskola fenntartására és a tanító fizetésének fedezésére. Mivel a lakosok még az azelőtti tanítónak is tartoztak két évi fizetésével, nem akarták, hogy a prédikátor új rektort keressen.400 A varannói gyülekezetnek sok nehézséget okoztak a helyi katolikus nemesek és a katolikus pap. Az 50-es és 60-as évek fordulóján a katolikus pap által vezetett hívek betörtek a református templomba és megverték a prédikátort.401 Mivel a másik templom a katolikusok tulajdonában volt, bizonyára a református templomot együtt használták a reformátusok és az evangélikusok. Ezek újból idéglenesen megszűntek a 70-es években és csak a város kurucok által való megszállása után lettek megújítva a következő évtizedben. Az utolsó hír a református prédikátor működéséről Varannón 1706-ból származik, ezért feltételezni lehet, hogy a helyi református gyülekezet a szatmári béke után, valamikor 1711 - 1725 között szűnhetett meg.402 Homonna Zemplén vármegye északai területein a reformáció első terjesztői és patrónusai közé a mágnás család, a Drugethek tartoztak. A reformáció 399 DIENES, Dénes: Zempléni vizitációk..., 237, 274. 400 DIENES, Dénes: Zempléni vizitációk..., 386. 401 ZSILINSZKY, Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve III, 231. 402 Mivel a reformációs gyülekezetek első összeírásában 1725 - 29-ban már nincs említve. 152
