Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)
SZLOVÁK REFORMÁTUSOK A TISZÁNINNENI KERÜLETBEN - Szlovák (ill. szlovák-magyar) mezővárosok és református gyülekezeteik
Kónya Annamária — Kónya Péter maradtak a konfliktusok a hívekkel a jövedelmek fizetése miatt. A parókia és iskola rossz állapotban voltak és sürgős javításokat igényeltetek.381 A 16. század 70-es éveinek elején a gálszécsi gyülekezet átmeneti időre megszűnt és Táczi János református lelkész a pozsonyi bíróság elől csak a városból való szökéssel tudott megmenekülni. Az uraság a református templomot a katolikus egyháznak adta át.382 Nagy veszteségek érték a gálszécsi gyülekezetei a 18. század folyamán. Még a szatmári béke után a reformátusok továbbra is használták a régi falazott templomot, parókiát és a határban lévő mezőket. De már 1718-ban betört hajdúival Szentiványi János zempléni alispán a templomba és a Molnár nevű prédikátort családjával elhajtotta. Menedéket a Kálnássy család kúriájában lelt, ahol még több éven keresztül tartotta az istentiszteleteket. Ugyan abban az évben a parókia elvesztette az összes vagyonát. Attól az időtől fogva a pap a Kálnássy-kúriába, majd később a Szemere-kastélyba költözött át.383 Az 1725 — 29-es összeírás alapján a gálszécsi anyaegyháznak egy leányegyháza volt Kohanóc faluban Gönczy György vezetése alatt.384 A 18. század végén, 1782-ben a gálszécsi református gyülekezet élén (Kohanóc leányegyházzal) Szegedi István prédikátor állt, az iskolát Diószegi János vezette. Mivel a gyülekezet minden vagyonától meg lett fosztva, a pap és a tanító jövedelmét Szemere László és Ádám (16 köböl búza, 16 forint, 2 hordó bor, 2 kismalac, 2 szekér széna), Kálnássy nemes asszony (4 dénár), és további helyi parasztok adományai (4 köböl búza) és a stóla fedezte. A prédikátornak a határ három részéből 5 köböl búza járt. A rektor 22 forintot, 9 köböl búzát, 2 kéve búzát, 9 szekér fát (az iskola fűtésére), fél kéve hüvelyest és kismalacot kapott. A gyerekek tanításáért 1 forintot és 1 szekér fát kapott.385 Varannó A másik fontos földesúri mezőváros Felső-Zemplén területén Varannó volt.386 Már a középkortól Varannó egy olyan nevű uradalom központja volt. 381 Ibidem, 386 - 387. 382 CSÁJI, Pál: Rákóczi András 1752. évi..., 9. 383 DIENES, Dénes (ed.): A Zempléni Református Egyházmegye öszeírása 1782. In: Acta Patakina XII. Sárospatak : Sárospataki református kollégium, 2003, 94 - 95. 384 CSÁJI, Pál (ed.): A magyar református eklézsiák és prédikátorok első hivatalos összeírása 1725- 1729. In: Egyháztörténet, 1958, l.évf., 55. 385 DIENES, Dénes (ed.): A Zempléni Református Egyházmegye öszeírása 1782..., 94 - 95. 386 1576 a polgárok (kézművesek) házai 21, 1582 évében 20, 1610 évében már csak 3 és 1635 évében 2 portától voltak megadóztatva. MICHNOVIC, Imrich a kok: Dejiny Vra- nova nad Topl'ou. Kosice : Vychodoslovenské vydavatel’stvo, 1992, 99. 146
