Kónya Annamária: Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században (Sárospatak, 2013)

A SVÁJCI REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON - A reformáció kezdete

Szlovák reformátusok a XVI - XVIII. században

tak viszont a polgárok kereskedelmi, kulturális, s más kapcsolatai Sziléziával s egyéb német tartományokkal, ahonnan már nagyon korán hozzájuk jutott az új reformációs tanítás. A reformáció elfogadásában viszont legfontosabb szerepe a magyarországi polgárok társadalmi helyzete alakulása, követelései, s belső igényei lettek, amelyek a megújult és megreformált egyház követelését állították napi rendre. Bizonyosan ezért nemcsak a német, hanem a magyar és szlovák polgárok is gyorsan fogadták a reformációt, és semmilyen, nemzetiségi alapon lévő konfliktusok nem kerültek elő abban az időben. Nem utolsó sorban éppen a polgárok köréből származtak az első magyarországi diákok a wittenbergi és más német (lutheri) egyetemeken. Az első két magyar diák Wittenbergben Baumheckel György Besztercebányáról és Cziriak Márton Lőcséről származott.18

A reformáció első városi központjait Magyarországon (Erdély mellett) az alsó-magyarországi királyi bányavárosok (mint a Luther tanaival szimpatizáló királynő városai) és szepességi városok alkották. Nagyszeben és Sopron után, ahol már 1519-ben, ill. 1521-ben olvasták Luther müveit19, még a mohácsi vész után több szabad királyi és bányavárosban terjesztették a prédikátorok a reformáció gondolatait.

18 Ibidem, 37.

19 Ibidem, 57.

13

Bárt fa a 16. században