Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
SZELLEMISÉG ÉS HANGULAT - A tananyag és annak változásai
Nyíry István neve nemcsak Sárospatakon, hanem tágabb körben, a hazai tudó- 91 mányos élet legmagasabb szintjein is jól csengett. Ezt bizonyítja, hogy Kövy halálát követően az országos megítélés szerint ő vált az első számú pataki professzorrá, akit hamarosan, 1831 elején az Akadémia levelező, majd 1832 tavaszán vidéki rendes tagjává választottak. Ugyanakkor szakírói munkássága különösebben hangos fogadtatásra nem talált. így például A tudományok öszvesége című munkája is szinte ismeretlen maradt. SZELLEMISÉG ÉS HANGULAT A TANANYAG ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI A sárospataki kollégium történetének meghatározó fejleménye volt az 1796. évi Litteraria Deputatio munkálata. A kifejezetten a kollégium tantervi reform előkészítésére létrejött egyházkerületi bizottság olyan változtatásokat javasolt, amelyek a tananyag belső szerkezetét, s ezáltal az iskola funkcióját is markánsan módosították. Bár a latin nyelv, valamint a klasszikus szöveg tanulmányozására épülő, továbbá a vallásismereti és az ahhoz kapcsolódó filozófiai, történeti órák dominanciája megmaradt, az arányok és a kiegészítő tárgyak összetétele jelentősen módosult. A változások élén a magyar nyelvű gimnáziumi oktatás bevezetése állt. A Magyarországon elsőként meghozott döntést az elöljárók azzal indokolták, hogy sokan csak az alapvető, gyakorlatias tudás érdekében járnak iskolába, nem lelkésznek készülnek, s nekik nem szükséges más nyelven tanulni mindent. Emellett egy újabb idegen nyelv elsajátítását is megkönnyíti a magyar nyelvi szabályok szabatos ismerete. A praktikus okok mellett a szerzők kiemelik, az anyanyelv szakszerű tanítása a nemzet fennmaradásának is a legfőbb letéteményese. Az 1810. évi tan terv minden gimnáziumi osztály számára külön előírta a magyar nyelvtan tételes tanulását, 1818-tól pedig az akadémiai tagozaton is a magyar lett a tanítás nyelve. A magyar nyelv egyértelmű előretörését az 1828. évi tantervi korrekció azonban megakasztotta. Ekkor közel tíz évig ismét komoly túlsúlyba került a latin nyelv tanítása — jóllehet a tanítás nyelve a magyar maradt. A korabeli iskolákra jellemző, csak a régmúlttal és az egyháztörténettel foglalkozó történelemoktatás kiegészült előbb a nemzeti múlt, majd a szomszédos országok, végül pedig az egyetemes történelem tanításával. Fokozatosan nőtt a közelmúlt iránti érdeklődés, s így a modern, az egyetemes eseményeket is tárgyaló történelemtanítás az 1820-as évek közepétől általánossá vált Patakon. Hazánk múltját az 1770-es évektől Losonczi István „Hármas Kis Tükör” című művének történeti fejezeteiből tanulták a diákok. A magyar nyelvűsége miatt országszerte népszerű, számtalan kiadást megért kötet szűkszavúsága, szakszerűtlensége, pontatlanságai ellenére is a reformkor végéig a tananyag gerincét alkotta. A Hármas Kis Tükör mellett előbb megjelentek az első kisebb, egyes szomszédos országok történetének egy-egy szeletét feldolgozó írások, majd 1843-ban megszületett az első komoly egyetemes történeti összefoglaló Csengery József tollából. Mindezek azt mutatják, hogy a történettanítás országos tendenciái Patakon komolyabb késedelem nélkül érvényesültek: elterjedt az újabb korokra is koncentráló, egyre világiasabb, de még mindig személyiségközpontú történelemszemlélet. A tankönyvállományra jellemző esetlegesség, valamint a történelemre fordított szűkös idő, a rendszeres ismétlés hiánya szintén megegyezett az országos viszonyokkal. Hagyományos gyökerekből táplálkozott ugyan, de új, csak hárma KiS TŰK M I L L V I. A' SZENT HISTÓRIÁT, II. MAGYAR ORSZÁGOT, III. ERDÉLY ORSZÁGOT, A N NA* FÖLDÉVEL , POLGÁRI - ÁLL APÁTJÁVAL, ÉS HISTÓRIÁJÁVAL. GYENGB ELMÉKHEZ ALKALMAZTATOTT MlioOH, A' NEMES TANÚLÓKNAK, fCMMÁlAM, DK VIUUCBA*» elö-adja és ki-mutatja. or id. Nefito, rpiQ natale falum dulcedine cvntlos Ducit , tt immemorei tunt finit ejfe fid. POSON YBANy nyomtattatott LÄNDERER MIHÁLY' költségével, és betűivel. Losonczi István történetföldrajzi tankönyvének első kiadása
