Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
Ugrai János: „A NEMZETI ELŐHALADÁS NEVEZETES IDŐSZAKA” 1777-1849 - A kollégium és környezete - a kollégium majorsági gazdálkodása
82 A FELVILÁGOSODÁSTÓL A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁIG A nagy építkezések történetében kiemelt hely illeti meg az úgynevezett Nagy Kollégium elkészültét. Az építkezéssel kapcsolatos teendők 1801-ben indultak el, ennek az esztendőnek decemberében írja levelét Szombathi János rector mindazokhoz, akiktől bárminemű támogatást lehetett várni. Ebben a levelében a következőképpen ösz- szegzi az új épület szükségességét:,A mi Tanuló Társaságunk egynéhány esztendőtől fogva, annyira meg-nevekedett, hogy sem a nagy Tanuló Ifak benn a Collegiumban meg nem férhetnek, sem a közönséges Tanító-hellyek nem elegendők, nem is eléggé tágasak a Tanulók számokhoz képest: azonban mostani épülletünknek nagy-részi a régiség miatt meg-rongyollott, és összve-omlássalfenyeget. Ezen környül-állások arra indították oskolánknak nagy-érdemü elöl-járóit, hogy ezen épüllet-beli fogyatkozásnak orvoslásáról gondolkozzanak. Mellyre-nézve meg-határozták a Ve- neráb. Superintendentiák közönséges meg-egyezésével, hogy új és elegendő tágasságú Auditóriumokat, Classisokat és szükséges lakószobákat építtessenek. ” A nagy horderejű építkezés tényleges kezdésére 1806 szeptemberéig kellett várni, amikor is ünnepélyes keretek között letették az új épület első alapkövét. Hogy a „Nagy Collegium ’ épületét ki tervezte, azt nem lehet tudni, a hagyomány Nyíry István pataki tanár nevéhez köti a tervezés munkálatait. Ami viszont tény, hogy a munkálatok felügyelője valóban Nyiry volt. Az új épület 1824-re került tető alá. 1829-re több diákszoba már lakhatóvá vált, sőt ebben az évben a senior a számadását is itt tarthatta meg. 1845 tavaszán pedig a munkálatok a befejezéshez közeledtek. A Nagy Collegium” elsősorban előadó termeknek és diákszobáknak adott helyet, de itt működött az iskola kocsmája, majd nyomdája is. Legtöbben — mind a mai napig — mégis az épület jobb szárnyának udvari részén lévő Nagykönyvtár miatt keresik fel. A könyvtár nagyterme, vagy díszterme 1827-től 1834-ig készült. Tervezője Pollack Mihály volt. Miután Brenning Kristóf újhelyi asztalos befejezte a díszterem famunkáit, 1834-ben megérkezett Kassáról a környék egyik legelismertebb festője: Linzbauer József. A festő és a kollégium között létrejött megállapodásból kiderül, hogy Linzbauer József két tervvel érkezett. A mennyezet kivitelezésekor — a rector utasításának megfelelően — mind a két tervből kerültek fel motívumok és alakok. Ezen felül az oszlopsor, a karzat, valamint a polcok festése is bekerült a megállapodásba. Asarnay Lajos rector professzor 1836. július 7-én röviden és lényegre törően már a következőket írhatja az egyházkerületi közgyűlésnek: „az Új Könyvtár újonnan kifestve, s Könyveinkkelfakkok szerint megrakva díszlik. ” A kollégium Nagy könyvtárának díszterme ma is eredeti pompájával fogadja az idelátogatókat. Visszafogott klasszicista stílusa mellett az otthonosságot alapvetően az adja meg, hogy minden fából készült. Padlózata csillagmintás berakásos ,négyzettáblás lapokból lett összerakva, a karzatot fehérvájatos dór oszlopok tartják. Polcain nagyjából 25 ezer kötet díszlik, ugyanazok, amelyeket az 1840-es években szakértő kezek odahelyeztek. A mennyezet egyik végén Minerva, a másikon Apolló ikonjai. Középen egy kupola képe látható. A díszterem önmagán túlmutató szerepet töltött be 1952 és 1990 között, amikor is ez a terem jelképezte, illetve ennek a könyvtárteremnek a képe képviselte világszerte a református kollégiumot és a pataki szellemet.
