Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
ISKOLA A „RÉGI FÉSZKÉN” - A kollégium története 1703-1777 - A kibontakozás megalapozása
Ha az iskolát a tananyag felől közelítjük meg, akkor azt már meglehetősen komoly kritikával illette néhány jeles kortárs diák is életének későbbi szakaszából visz- szanézve. Kazinczy Ferenc ugyan annyira lelkesedett a klasszikus költőkért, hogy a poétikai osztályt meg akarta ismételni, de kifogásolta, hogy a nemzeti történelem tanítása eszükbe sem jutott a tanároknak. Hasonló szempontból látta hiányosnak a tananyagot Bessenyei György: „Mert szüntelen a classicus authorokat kényszergetik és nyüvik, a többi világról szó sincsen. Bibliai és egyházi, görög és római történet még amit közölnek, a magyar történetet mellőzik.” Amikor azonban a nevelésről, a kollégium szellemének hatásáról fogalmazták meg véleményüket, nagy elismeréssel szóltak. „Es mégis Patak, minden fogyatkozások mellett, mely fiakat nevele már akkor is! [...] Mert Pataknak húszezer kötetnyi bibliotékája van, s a könyvek a tanulók szobáikba is kiadattak” - így emlékezett Kazinczy. Bessenyei pedig ezekkel a szavakkal méltatta egykori iskoláját: „Erkölcsömnek tisztaságát érdemeknek és kegyelmetek nevelése módjának hálálom örökre. [...] Életemnek csendes megelégedése kegyelmetek iskolájára mutat, melyben gyermeki időmet töltöttem. Ennek édes emlékezetét csak életemnek utolsó órája törölheti ki szívemből”. A Sárospatakra való visszatérés utáni feszültségekkel teljes időszakot nyugalmas, a jól átgondolt építkezésre fordított négy évtized követte. A hiányosságok ellenére ezek az évek lettek alapjai a sikeres reformokat felvonultató korszaknak. Két jelesfőgondnok Vay Abrahám (1697 — 1762. március 8. Alsózsolca): egyházkerületi és kollégiumi főgondnok. Édesapja Vay László, II. Rákóczi Ferenc bizalmas híve, édesanyja gróf Teleky Borbála. Első neje Gyulaffy Borbála, a második gróf Wass Anna. Gyermekei közül József Miklós és István kiemelkedő közéleti pályát futott be, a magyar művelődésnek és gazdaságnak mecénásai és fejlesztői voltak. — A család hagyományai szerint sárospataki diákot fogadtak mellé nevelőnek. Kiemelkedően aktív szerepet játszott a református egyház életében. 1735-től a tiszáninneni egyházkerület, 1750-től a Sárospataki Kollégium főgondnoka 1761-ig. A protestáns egyházak védelmezője és mecénása. Küzdött a vallási sérelmek orvoslása, a protestáns tábori lelkészség megszervezése, a szlovák anyanyelvű református lelkészek képzése, a Sárospataki Kollégium fejlesztése érdekében. Az oktatás korszerűsítését tűzve ki célul, szervezte 1756-1761 között a természettani eszközök beszerzését, amivel jelentősen hozzájárult a későbbi kollégiumi múzeum létrejöttéhez. Szathmáry Király György (1703 -1785. augusztus 26. Hangács): gazdasági szakíró, egyházkerületi főgondnok. Borsod vármegye követeként lépett a politikai közélet színterére 1729-ben, ugyancsak országgyűlési követ 1741-ben, 1751-ben és 1765-ben. Tiszáninneni református főgondnok 1762-től. Ebben a minőségében jelentős anyagi támogatást nyújtott az új kollégiumi épületek létesítéséhez Sárospatakon (az 1771/72-ben épült Berna-sor ad helyet ma a múzeumnak). Szervezte a természettani ésfizikai szertár fejlesztését. Fordításaival a magyar nyelvű gazdasági szakirodalom egyik megalapozója. Megírta latin nyelven a sárospataki kollégium történetét, mely műve kéziratban maradt. Művei: Angliai méhes kert. Ford. németből, önálló fejezettel bővítve, (Eger, 1759; 2. kiad. uo. 1768; 3. kiad. uo. 1781.); A barmokról Ausztriában tett rendelések. Ford. németből, saját jegyzetekkel. (Bécs, 1753.). 65 Kazinczy Ferenc Bessenyei György Auúuág . íírefe ma Mr• Vs• far* iGmgkfi tlsrt. Ihtnérw ——--------—_.______ A tudós építtető főgondnok - Szathmáry Király György
