Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
ELŐSZÓ
S árospatak... Talán nem túlzás azt állítani, hogy évszázadok óta különleges helye van ennek a városnak a magyar történelemben és kultúrában. A Rákócziak a függetlenségi eszmével, a bátor kiállással és a küzdeni tudással forrasztották egybe e települést és környékét. A reformátusok - komoly középkori hagyományokból építkezve - pedig bőséges szellemi muníciót adtak, adnak ennek a szinte folytonos küzdelemnek. Küzdelemről kell beszélnünk: szinte az egész régió története az ádáz harcok sorozatából áll. Földrajzi, történeti, társadalmi, gazdasági okokból egyaránt újra meg újra egymással ellentétes hatások kereszttüzébe került a térség és a város. Épp ezért is olyan izgalmas, fordulatokban és vívmányokban bővelkedő a régió kiemelkedő kulturális centrumának, a Sárospataki Református Kollégiumnak is a múltja. Az alábbiakban ennek bemutatására teszünk kísérletet. Nem elsőként persze, hiszen sokan sokféle megközelítésből foglalkoztak, foglalkoznak e gazdag történeti hagyomány feldolgozásával. A 18-19. században élt Szombathi Jánostól kezdve csaknem folyamatos a kollégium története iránti érdeklődés. Furcsa módon azonban ennek ellenére sem készült igazi monográfia e témakörben. A legközelebb ehhez az 1981-ben, az intézmény hagyomány szerinti alapításának 450. évfordulójára elkészült tanulmánykötet jutott. A „Sárospataki Református Kollégium története” neves történészek - Barcza József, Benda Kálmán, Makkai László, Szűcs Jenő - és az egyházi kezelésben maradt Tudományos Gyűjtemények munkatársainak - Czegle Imre, Hörcsik Richárd, Koncz Sándor, Szentimrei Mihály, Takács Béla - összefogásával adott, ha nem is teljesen egységes, de minden elemében gazdag áttekintést. Ám ez a kötet ma már csak könyvtárakban érhető el, miközben a kollégium kiállításait és a klasszicista könyvtártermet látogatók közül számosán szeretnék mélyebben megismerni a jeles iskola múltját. Sárospatak monográfiája még nem készült el, mi is legfeljebb csak megalapozni szeretnénk kötetünkkel egy ilyen tudományos összegzést. Mégis, az eltelt időszakban a történetírás jelentős eredményeket ért el a város és a kollégium története egyes fejezeteinek kutatásában (Péter Katalin, Szabó András, Détshy Mihály, Kézi Erzsébet, Ködöböcz József, Kováts Dániel, Bartha Ákos, Bolvári-Takács Gábor - és tán e kötet szerzői is). ELŐSZÓ