Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium története (Sárospatak, 2013)
VIRÁGZÁS ÉS SZÉTSZÓRATÁS - A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM A 17. SZÁZADBAN - Turtur gemens - a bujdosó kollégium, 1672 - 1703
47 jogaikba avatkoztak be az eljárással, kitiltották Göncről az iskolát, sőt a gönci reformátusok addigi szabad vallásgyakorlatát is megszüntették. Csécsi, akit ebben az időben meghívtak Miskolcra lelkésznek, nem hagyta el tanítványait, hanem Kassára ment velük. Előbb az I. Rákóczi György által épített szép és alkalmas református iskola épületében kaptak helyet, de a jezsuiták csakhamar innen is kiűzték őket. A külvárosban azonban, ugyan meglehetősen elhagyatott körülmények között, letelepedhettek. Bár a jezsuitáktól sok zaklatást kellett elszenvedniük, különös dolog, hogy olykor a német városparancsnok, máskor a katolikus Eszterházy Pál nádor védte meg őket. A fentebb megemlített tantárgyak mellett Csécsi Kassán, egészen új kezdeményezésként, magyar nyelvtant is tanított hallgatóinak. A diákok száma folyamatosan nőtt, minden évben jött néhány tanuló Gyulafehérvárról is. 1699-ben kísérletet tettek arra, hogy második tanárt állítsanak be, de a kiszemelt és meghívott Pósaházi István, aki akkor érkezett haza nyugati egyetemekről, nem fogadta el az állást. A kassai iskolát főként a felső-magyarországi református köznemesség támogatta, 1698-ban 300 forint készpénzfizetést és húsz köböl gabonát tudott nyújtani tanárának. Számos jele van annak, hogy az iskola sorsának alakulását a közvetlen földrajzi környezetén túl is figyelemmel kísérték, róla végrendeletekben megemlékeztek. így tett Lónyay Anna is, Kemény János erdélyi fejedelem özvegye. Nemes Zemlény Vármegyében Tokaji és Tarczali szőleimben termő boraimnak tizede és a megírt Vármegyében, ha majorkidásim lenne, abbulproveniálandó [termő] mindennemű gabonának is tizede szolgáltassák a Gönczi Collegiumhoz. Hogyha pedig a Sáros Tataki Schola régi boldog állapottyára jutna Isten kegyelmébül, kinél mindenek lehetségesek, így a Pataki Collegiumhoz szolgáltassák esztendőnként mindörökké. Hasonlóképpen Nemes Bereg Vármegyében, Vásárosnaményban majorságföldeimben termő gabonáimnak is tizedét oda rendelem. Az iskola hosszú évtizedek óta használt egy bibliai szimbólumot, amit a Jelenések könyve 14,7 alapján vonatkoztatott magára. 1613-ból maradt fenn egy pecsét, amelyen egy harsonás angyal látható, aki az evangéliumot hirdeti. A bujdosó iskola megváltoztatta, helyzetéhez igazította ezt a jelképet. Az ifjúság nevében a senior levéllel fordult 1690-ben Rákóczi Lászlóhoz, melyben azt kérte, hogy a néhai öccse, Rákóczi Lajos által végrendeletileg a coetusnak hagyományozott jövedelem megszerzését tegye lehetővé. Az iratot fekete viaszba nyomott pecséttel hitelesítette, melynek pecsétképén nyitott könyv látható turtur gemens szöveggel, a könyv fölött díszítménnyel övezve kiterjesztett szárnyú galamb. A síró, nyögő gerlice azoknak a jelképe volt, akiket Krisztusért és az igazságért üldöztek. Egyúttal e két szó egyenes utalás Ezsaiás könyve 59,11-re, ahol ez áll: „...fölötte igen nyögünk mint a galambok, vártuk az ítéletet és nincsen, a szabadulást és eltávozott tőlünk”, vagy az Ezsaiás 38,14-re: „...nyögtem mint a galamb, szemeim a magasságba meredtek: Uram! erőszak rajtam, szabadíts meg!”. Az életét a,pataki iskolának szentelő idős Csécsi János diákjai élén még megérte a kérés beteljesülését.
